Életének 81. évében elhunyt Mádl Ferenc volt államfő. A Köztársasági Elnöki Hivatal és az Országház épületére is gyászlobogókat tűztek ki; a Sándor-palotánál csendes megemlékezést tartott vasárnap este Schmitt Pál államfő. Nem sokkal korábban Orbán Viktor miniszterelnök mellett valamennyi parlamenti párt részvétét fejezte ki Mádl Ferenc halála miatt és megrendülésüket fejezték ki Göncz Árpád és Sólyom László egykori államfők, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is. A Fidesz közleményében úgy fogalmazott: Mádl Ferenc nemzetért és az országért tett szolgálata mindenki számára példa volt. A KDNP szerint Mádl Ferenc keresztény emberként a jog tudományában való kiemelkedő jártasságával szolgálta hazáját. Az MSZP közleményében azt írta: Mádl Ferenc itthon és külföldön is mindig az egész magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva képviselte Magyarországot. Együttérzését nyilvánította ki a Jobbik és az LMP közleményében azt hangsúlyozta: Mádl Ferenc köztársasági elnökként mindig következetesen érvényesítette az alkotmányos szempontokat. Az 1931-ben, a Veszprém megyei Bándon született Mádl Ferencet 2000-ben választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnökké; e tisztséget öt éven át töltötte be. Az ELTE jogtudományi karán végzett Mádl Ferenc tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el: 1999-ben nyerte el a Széchenyi-díjat illetve a Francia Becsületrendet. 2000-ben tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével és a Magyar Örökség díjjal.
A magyar hősök emléknapja
Országszerte rendezvényeket tartottak a magyar hősök emléknapján. A fővárosi Hősök terén a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a nemzet egésze újíthatja meg Magyarországot, a kormány csak az államot szervezheti újjá. Hende Csaba hangsúlyozta: az első világháború szörnyű pusztítása hívta fel a nemzetek figyelmét hőseikre, azóta emlékezik Magyarország is - a kommunista diktatúra évtizedeit leszámítva - azokra, akik a hazáért harcolva vesztették életüket. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a rákoskeresztúri Új köztemetőben tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy nincs még egy ilyen nemzet, mint a magyar, amely ennyi véráldozattal tartotta volna meg magát. --Az Országgyűlés 2001-ben fogadta el a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, az emléknapot minden év májusának utolsó vasárnapján tartják meg.
Magyarországra is került szennyezett uborka?
Magyarországra is kerülhetett a németországi hasmenésjárványt okozó, kólibaktériummal szennyezett spanyolországi uborka - erősítette meg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnökhelyettese. Az elrendelt rendkívüli vizsgálatok alapján legkorábban a hét elején derülhet ki, hogy pontosan hová került a termékből. Jordán László országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő elmondta: a magyar hatóságok az unió élelmiszer-biztonsági gyorsriasztási rendszerén keresztül kaptak értesítést arról, hogy a fertőzött zöldség egy csehországi közvetítőcégen keresztül Németországból érkezett Magyarországra. A szakember hangsúlyozta: rendkívüli vizsgálatot rendelt el és az élelmiszer-biztonsági szakemberek már a fertőzésgyanús spanyol zöldséget importáló két cégnél vizsgálják, hogy az árut hová szállították, az első eredmények a hétfőn vagy kedden várhatók. Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos arról számolt be, hogy mostanáig nem jelent meg a hasmenéses járvány.
Tíz halott Németországban
Közben Németországban már tízen haltak meg a hasmenésjárvány következtében; az áldozatok közül 9 nő. Eddig több mint ezren betegedtek meg, 300-an válságos állapotban vannak. A járvány elsősorban Észak-Németországban és Hamburgban terjed, de észlelték a fertőzést a közép- és a délnémet tartományokban is. -- A spanyol hatóságok pénteken ideiglenesen bezártak két üzemet, amelyekről azt feltételezik, hogy onnan származik a Németországba szállított fertőzött uborka. Közben Franciaországban is észleltek három gyanús hasmenéses megbetegedést. A párizsi egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint mindhárom kórházban ápolt személy a közelmúltban tért haza Németországból.
A Mladic-per másfél-két évig tarthat Hágában
Hétfőn vagy kedden adják ki Ratko Mladicot a szerb hatóságok a Nemzetközi Törvényszéknek - közölte a hágai bíróság elnökhelyettese. Mehmet Güney elmondta: a volt boszniai szerb hadseregparancsnokot azután szállítják Hágába, hogy lezajlottak a kiadatással kapcsolatos orvosi, adminisztratív és pénzügyi eljárások. Hozzátette: Ratko Mladic pere másfél-két évig tarthat, attól függően, hogy mennyi idő alatt tudják beszerezni a szükséges dokumentumokat és bizonyítékokat. Közben az egykori tábornok jelezte: azt szeretné, ha a hágai Nemzetközi Törvényszéken a szerb radikálisok vezére, Vojislav Seselj látná el jogi védelmét.