Az Ipsos az ország 15 év feletti népességét reprezentáló 1050 fő személyes módon történő megkérdezésével végzett kutatásából kiderül, hogy Magyarország minden negyedik lakosának a közvetlen környezetében él segítséggel élő ember, tehát két millióan rendelkeznek rendszeres tapasztalatokkal velük kapcsolatban.
Azonban nemcsak őket gondolkodtatja el a sérültek helyzete, hanem a társadalom túlnyomó többségének is karakteres véleménye van e témában. A lakosság alapvetően szolidáris a rászoruló emberekkel, 82 százalék úgy véli, hogy nagyobb figyelmet érdemelnének annál, mint amennyi most kapnak.
Viszonylag kevesen, 12 százaléknyian ettől eltérő véleményen vannak, szerintük jelenleg is kellő mértékű segítség jut a sérültek számára. A nők, illetve azok, akik személyesen ismernek fogyatékkal élőt, még az átlagosnál is empatikusabbak: 87, illetve 92 százalékuk a jelenleginél nagyobb törődésre biztatja a társadalmat.
A sérültekkel kapcsolatban nem csak a lakosság általánosan támogató beállítódásával találkozhatunk, az emberek a gondoskodás konkrét, pénzügyi formáinak bővítését is helyesnek tartanák. A magyar társadalom zöme (74 százaléka) úgy véli, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi támogatásban kellene részesíteni a fogyatékkal élőket. Ezzel ellentétes véleményt 15 százaléknyian fogalmaztak meg, míg az emberek 11 százaléka nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.
Az állami többletforrások biztosítása főképpen azok körében nagyon gyakori (88 százalékukra jellemző) álláspont, akiknek közvetlen környezetében található segítséggel élő személy. Ugyanakkor a közvetett tapasztalatokkal nem rendelkezők túlnyomó többsége (71 százaléka) is növelné a sérültek költségvetési támogatását.
A lakosság többsége (67 százaléka) leginkább az államtól várja el a rászorulók életesélyeinek javítását. Ugyanakkor viszonylag sokan (18 százaléknyian) vannak olyanok is, akik szerint a sérült emberek lehetőségeinek bővítése főképpen a családtagokon múlik. Nem elhanyagolható méretű (ugyancsak 18 százalékos) az a csoport is, amelyik azt gondolja, hogy a fogyatékkal élők jobb kilátásaiért, a reményteljesebb élet megteremtéséért legtöbbet a segítő, érdekvédelmi szervezetek tehetnek.
Az említett szereplők feladatait illetően nincsenek igazán eltérő vélemények a társadalomban, minden rétegben az említett arányokat találhatjuk.