Mint azt Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán a cég budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a magyar válaszadók 75 százaléka vélte úgy, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, szemben az európai 62 százalékos átlaggal. A megkérdezettek 45 százaléka úgy ítélte meg, hogy saját ágazatában is bevett gyakorlat a szerződések elnyerése érdekében a korrupció, míg az európai átlag csak 28 százalék volt.
Bíró Ferenc szerint a helyzet javítása érdekében hatékony és szigorú ellenőrzésre, gyors eljárásokra, megfelelő szankciókra és arra van szükség, hogy a vállalatokon belül is erősödjön a korrupcióellenes kommunikáció.
Magyarország a második
Arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e jelentős visszaélést a saját vállalatánál, a 103 magyarországi válaszadó 27 százaléka válaszolt igennel. Ezzel Magyarország a második helyre került a listán Oroszország után, ahol a megkérdezettek 37 százaléka tapasztalt jelentős visszaélést. A 23 országot felölelő lista harmadik helyére Horvátország került, míg az utolsó helyen Szlovákia áll öt százalékkal, az utolsó előtti helyeken pedig 10 százalékkal Ausztria, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság osztozik.
Az Ernst & Young 2011-es Európai Visszaélési felmérése szerint a megkérdezett cégek munkavállalóinak több mint egyharmada Európa-szerte hajlandó készpénzt, vagy egyéb ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért, és a dolgozók csaknem fele egyáltalán nem tud cége korrupcióellenes intézkedéseiről.
A munkavállalók tradicionálisan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) alkalmaznak készpénzes megvesztegetést, míg ez Norvégiában a legkevésbé valószínű (hat százalék). A felmérésben résztvevők kétharmada elismeri, hogy a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40 százalékuk szerint e téren romlott a helyzet a gazdasági visszaesés miatt.
A magyar vállalatokra - így a vezetésre is - továbbra is nagy nyomás nehezedik a megfelelő pénzügyi teljesítmény elérése érdekében, (Magyarországon ez az érték 2011-ben 80 százalék, míg az európai átlag 75 százalék volt). A válaszadók szerint ezen nyomásokra a vállalatok vezetősége többségében költségmegszorítással reagál, ami tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat.
Csalódott munkavállalók
A munkavállalói felmérés szerint az alkalmazottak csalódottak a vezetés etikátlan magatartással kapcsolatos toleranciája miatt. A válaszadók negyede nem bízik a vezetőség etikus viselkedésében.
Bíró Ferenc szerint a felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, különösen a felsővezetők körében. A csalás, vesztegetés és korrupció terén tapasztalható önelégültség és számos vállalat költségcsökkentési kezdeményezése együttesen további veszélyeket teremt - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy a vállalatok felső vezetésének ismételt és folyamatos elköteleződése az etikus üzleti gyakorlat mellett elengedhetetlen, hiszen a visszaélés-ellenes intézkedések terén csökkenő erőfeszítések, és az etikátlan magatartással kapcsolatos folyamatos tolerancia óhatatlanul növeli a csalás, a megvesztegetés és a korrupció kockázatát.
A felméréshez 2011 első két hónapjában a kutatók összesen 2365 interjút készítettek 25 európai országban telefonon, interneten, vagy személyesen. A megkérdezett személyek tőzsdén jegyzett, multinacionális, vagy több mint ezer embert foglalkoztató vállalatoknál dolgoztak.
Hanganyag: Domanits András