Nemcsak a rendvédelmi dolgozókat és a rokkantnyugdíjasokat érintheti a korkedvezményes nyugdíj módosítása, hanem azokat is, akiket 60-61 évesen vettek nyugállományba - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki szerint a kormány úgy beszél a 62 éves korhatárról, mintha az lenne a kötelező, és sem előtte, sem pedig utána nem lehet nyugdíjba menni.
Ez butaság - fogalmazott Simonovits András, aki kiemelte: a 62 éves nyugdíjkorhatár csak egy jelzőszám, és nem jelenti azt, hogy kötelezően mindenkinek addig kell dolgoznia.
A szakértő szerint nagyjából négyszázezren vannak azok a rokkantnyugdíjasok, akik még nem töltötték be a 62 évet. Ha csak minden negyediknek csökkenteni lehetne a nyugdíját, az nagyon komoly megtakarítást jelentene. Ez reálisnak tűnik Simonovits András szerint, azt azonban nem tudja elképzelni, hogy komoly tömegeket "vissza lehetne zavarni a munka világába".
Rövid távon katasztrofális hatása lehet a munkaerőpiacra, ha a korkedvezményes nyugdíjasok egy részének vissza kell menni dolgozni, mert kiszorítanák a már meglévő dolgozókat - véli az MTA munkatársa, aki azonban hozzátette: hosszú távon előnyös lehet, mert csökkennek a nyugdíjkiadások, növekednek a nyugdíjbefizetések és lehet a járulékokat csökkenteni.
Nem ördögtől való a korhatáremelés, de az, ahogy most kezelik ezt az alkotmányos kérdést, teljesen komolytalan - mondta Simonovits András, aki hangsúlyozta: visszamenőleg nem lehet megváltoztatni a szabályozást, vagyis ez a koncepció "úgy rossz, ahogy van".
Az Index.hu szerint 238 ezren kapnak öregségi nyugdíjat, 337 ezren pedig rokkantsági nyugdíjat úgy, hogy nem érték el a korhatárt. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben arról beszélt, alkotmánymódosító javaslatuk csak a harmincezer, korkedvezménnyel nyugdíjba ment rendvédelmi dolgozót érinti. A szövegben azonban ez nem szerepel.
Hanganyag: Windisch Judit