Mint mondta, a cél a szakszerűség és a hatékonyság növelése a meglévő tudás és képességek továbbfejlesztésével. Simicskó István úgy fogalmazott: békeidőben kell a védelmi rendszereket kiépíteni, hogy veszély esetén mindenki tudja tenni a dolgát. Hozzátette, hogy a pénzügyi gondok a honvédelmi tárca költségvetését is érintették, de a kormány gondoskodik a védelmi bizottságokról. Ezek működését az idén áttekintik, mert a kormányhivatalok létrehozása után strukturális változtatások szükségesek.
A parlamenti államtitkár kitért arra is, hogy a NATO 2010-ben új válságreagálási rendszert alakított ki, ez olyan rendszabályokat tartalmaz, amelyeket a magyar jogrendbe is át kell ültetni. Az ehhez kapcsolódó kormány-előterjesztés kidolgozását már megkezdték.
Simicskó István kifejtette: a szabályozás prioritása a polgári és katonai tennivalók együttes koordinálása.
Mint mondta, az önkéntes tartalékos rendszer jó nyitási lehetőség, módot ad arra, hogy a civileket is bekapcsolják a honvédség életébe. Példaként említette, hogy Franciaországban jól működik az úgynevezett polgári tartalékos rendszer is, amelyben közéleti szereplők, polgármesterek, művészek vállalnak tartalékos szolgálatot, ezzel pedig másokat is arra motiválnak. Az államtitkár Magyarországon is hasonló rendszer működését szeretné elérni.
Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a védelmi szervek együttműködése kapcsán a megelőzést, a kockázatcsökkentést, illetve a lakosság felkészítését, tájékoztatását nevezte a legfontosabbnak.
Hozzátette: a fővárosnak előkészített rendeletei, határozatai vannak a különböző veszélyhelyzetekre. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a szakemberek felkészültek az olyan kihívásokra, mint amilyen például az árvíz és a belvíz, a hőségriadó, az energiaellátási zavarok, robbanótestek előkerülése vagy éppen egy járvány.
A honvédelmi tárca 20. alkalommal tart éves továbbképzést, amelyen bemutatják az adott régió feladatait, feltárják a kapcsolatokat, egyeztetik a szakfeladatokat.