Az OIT közleménye emlékeztet arra, hogy az álláshelyek betöltése csak pályázat útján lehetséges. Amennyiben egy ítélőtáblai vagy megyei bírósági tanácselnök állása megüresedik - márpedig a nyugdíjkorhatár csökkentése többségében a őket érinti - elsőként erre a pozícióra kell pályázatot kiírni. Ezt követheti majd a bírói álláshelyek pályázata attól függően, hogy az adott ítélőtábla, illetve megyei bíróság bírája, vagy más bíróság bírája nyeri-e el a tanácselnöki beosztást.
Mire minden egymást követően megüresedő álláshelyet - a "láncreakció" végén a helyi bírósági állással - betöltenek, az 18-24 hónapot vehet igénybe.
A folyamatban lévő ügyeket érintő bíróváltások - amelyek a büntető ügyek esetében az eljárások megismétlését vonják maguk után - a tömeges átosztások, az ügyek elbírálásának elhúzódásához, az állam büntető igényének csorbításához, a jogkereső állampolgárok és szervezetek érdekeinek sérelméhez vezet.
A köztudottan nehéz helyzetben lévő Fővárosi Bíróságon a fluktuáció a többszörösére növekszik. A központi régió évtizedek óta megoldatlan helyzete ezzel tovább romlik.
A titkárok kinevezése főként a szabálysértési ügyeket érintheti érzékenyen, hiszen a szabálysértési törvény 2010. augusztusi módosítása óta eltelt időben éppen a jelenlegi titkárok szerezték meg a szükséges tapasztalatot, de jelentős nehézségekkel kell számolni azokban az esetekben is, ha a végrehajtási ügyeket intéző bírósági titkárok kapnak bírói kinevezést.
Több megyei bíróság is jelezte, hogy bár a titkárok által intézett ügyeket a titkári kinevezést elnyerő fogalmazók elláthatják, utóbbiak száma is kevés, ráadásul többségük még nincs a jogi szakvizsga "közelében", ezért a jelenlegi titkári létszámot pótolni nem tudják. Ebből következően azokat az ügyeket, amelyekben eddig titkárok jártak el, valószínűleg nagyrészt bírákra - közöttük a titkárokból kinevezettekre - kell majd kiosztani. Ez mind civilisztikai, mind büntető ügyszakban többlet terhet ró majd a bírákra.
Összességében megállapítható, hogy bírói korhatár megváltoztatása kellő felkészülési időt biztosító átmeneti rendelkezések nélküli bevezetése súlyos, sok tekintetben beláthatatlan következményekkel jár, és az ügyek időszerű intézését 2013 végéig erőteljesen tovább rontja.
Az OIT szerint éppen ezért a következő szempontokat lenne érdemes figyelembe vennie a jogalkotónak az átmeneti rendelkezések megalkotása során: a bírói jogviszony valamennyi bíró esetében a 65. életév betöltéséig álljon fenn; valamennyi érintett bíró szolgálati jogviszonya a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott felmentési szabályai szerint, és ne "a törvény erejénél fogva" szűnjön meg.
Emellett fontos, hogy a felső korhatár drasztikus csökkentése ne érje teljesen felkészületlenül azokat a bírákat, akik a kiszámítható életpályában bízva, aktív bírói tevékenységüket a jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint tervezték. Ezért a 2012. január 1-jén a csökkentett felső korhatárt már betöltött, vagy ahhoz közel álló bírák nyugdíjazásánál egyfajta méltányos fokozatosság, de legalább egy-másfél év átmeneti idő érvényesüljön - zárul a közlemény.