Tausz Katalin tanszékvezető előadásából kiderült: a romák szerint súlyosabb a helyzetük, mint a nem romák szerint. A társadalom azonban a cigányoknál is nagyobb arányban ítéli el a melegeket, míg például a fogyatékkal élők elfogadottsága nagyon magas.
A kutatásból kiderül az is, hogy a társadalom ötöde fél a romáktól, míg a Magyar Gárda minden tizedik magyar állampolgárból vált ki félelmet, akárcsak az adóhatóság, vagy az arabok.
Tausz Katalin hozzátette: minél nagyobb településen él valaki, minél magasabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, annál több mindentől fél.
A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban a megkérdezettek negyede a kora miatt szenvedett el diszkriminációt. Ebben a kategóriában a második helyen az etnikai hovatartozás, a harmadikon a vagyoni helyzet áll, mint a hátrányos megkülönböztetés oka.
A tanszékvezető elmondta: az atrocitást tapasztalók 59 százaléka nem tett semmit, és csupán öt százalékuk fordult valamilyen hatósághoz segítségért.
A romák aránya Magyarországon ma körülbelül nyolc százalék, ám minden negyedik magyar állampolgár szerint 40 százalék felett van. A helyes arányokat csak minden tizedik ember ismerte.
A kutatásban kitértek két, később Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett szociális konzultációban is felbukkanó kérdésre: a segélyre vagy több munkahelyre vonatkozó kérdésre a válaszadók 90 százaléka a munkahelyteremtés mellett foglalt állást, míg arra a kérdésre, hogy a szociális segélyt milyen formában adják ki, valamennyi válasz - pénzben, pénzben és természetben, illetve csak természetben -gyakorlatilag ugyanannyi támogatót kaptak.