A Magyar Nemzet arról ír, hogy milliárdok mentek el laktanyaőrzésre, százmilliók áramközvetítésért, százezrek parkolóbérletre. A többi között ilyen pazarlásra bukkantak a honvédelmi tárca legnagyobb vagyonkezelő cégének felülvizsgálatakor a szakértők, amikor a társaság előző, szocialista kormányok alatti gazdálkodását ellenőrizték. Hende Csaba tárcavezető kezdeményezte a korábbi gazdaságtalan kiszervezések megszüntetését. Felülvizsgálta a Honvédelmi Minisztérium korábbi objektumüzemeltetésekről szóló szerződéseket, és számos gazdaságtalan, gyanús megállapodást talált. A szaktárca értékelése szerint több száz milliós vagyoni hátránytól mentette meg a HM-et csak az, hogy a 2014-ig bebetonozott ingatlanüzemeltetési szerződéseket a piaci viszonyokhoz igazították, de csaknem 800 milliót forint megtakarítás várható az idén attól a lépéstől is, hogy a honvédségi ingatlanok villanyórái újra a HM EI Zrt. nevére kerültek.
A Népszabadság arról közöl írást, hogy kórházeladásból finanszíroznák a reformokat. A lap birtokába került az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi javaslat, amely egyúttal megmutatja a részlettervek finanszírozási és szervezeti buktatóit is. Az újság információi szerint május végéig dönt a kormány, hogy merre és hogyan tovább az egészségügyben, ám mindezt nehezítheti, hogy a kormányfő kérésére a Fidesz frakciója is önálló javaslatot készít. Bár a minisztériumi anyagban a kilenc nagytérségi központról alig esik szó, a fővárosi intézmények tervezett állami menedzselése részletesen le van írva. Ennek egyik oka lehet, hogy míg a megyék kormánypárti politikusai ellenállnak a központosítási terveknek, addig Tarlós István főpolgármester szívesen megszabadulna az egészségügyi intézmények problémáitól. A most nyilvánosságra került tervek szerint az uniós források mellett a fővárosi kórházak mintegy 100-200 milliárdosra becsült ingatlanvagyona lenne a fedezete a budapesti ellátórendszer átszervezéséhez. Arról az anyagban nincsenek részletek, hogy mely kórházak, telephelyek maradnának meg és melyek esnének áldozatul a fővárosi integrációnak. De tény, hogy van egy másik hasonló tartalmú előterjesztése is a tárcának a kormány előtt.
Az Indexen arról olvashatnak, hogy egy levél megérhetett volna a BKV-nak félmilliárd forintot. A közlekedési vállalt ugyanis félmilliárdot költ a 3-as metró saját különálló URH rádiórendszerének kiépítésére, pedig a cégvezetés egyetlen kérő levél megírásával beléptethetné az áprilisban tűzesetet is produkáló metróvonalat a tűzoltóság által is használt országos készenléti rádióhálózatba, az ugyanis már évek óta működik a Kőbánya-Kispest és Újpest közötti alagútban. A vonalon történt április 19-i szerelvénytüzet ráadásul éppen egy URH-készülék túlmelegedése okozta.
A Napi Gazdaság arról ír, hogy a cégek fizetik meg az alacsony rezsit. Egyelőre részben sikeres volt az energiaköltségek csökkentésének, illetve szinten tartásának politikai ígérete, a közeljövőben azonban változhat a helyzet. Tavaly július és december között a kabinet moratóriumot hirdetett a lakossági áram- és gázárakra. A kabinet februárban vezette be a gázár meghatározásának új módját, amely szerint a lakossági díjak a fogyasztás évi 1200 köbméteres részéig nem emelkedtek, e felett pedig 12−16 százalékkal lett több a fizetendő összeg. Az áram előzetes bejelentés nélkül drágult átlagosan 4 százalékkal február elsejétől. A korábbi sajtóhírekkel ellentétben április elsejétől nem nőtt a földgáz fogyasztói ára.
A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy az egykori Közraktárak helyén megépült CET közelgő nyitását az építész- és az ingatlanszakma is egyaránt várja már. A külföldi szakemberek máris lelkesen és lenyűgözve nyilatkoztak az épületről, másrészt a Budapesten eddig ismeretlen koncepciót dicsérték. Az még kérdés, hogy a nagyközönség mikor veheti igénybe a futurisztikus épületet, amely ötvözi a kultúra, a vendéglátás és a szórakoztatás funkcióját, a megnyitás ugyanis többször is csúszott, a legutóbbi hírek szerint szeptemberben nyithat a CET.
A Portfolión által megkérdezett elemzők két százalék feletti éves ütemű GDP-növekedésre számítanak az év első negyedévében. A várakozásokból kialakult konszenzus 2,5%, de a vártnál gyengébb márciusi ipari adat még lefelé húzhatja az indexet. A fő hajtóerő még mindig az export, és szerencsére nem kell arra számítanunk, hogy a fő motor, a német gazdaság a közeljövőben kifulladna. A hazai háztartások részéről azonban még távolról sem érezhető fogyasztási élénkülés. A hazai gazdasági folyamatokat megpecsételheti, hogy mindig egyre távolabb kerül a hitelezési fordulat, a külföldi beruházásoknak pedig túl bizonytalan piac képét mutattuk az elmúlt időkben.