Az Alkotmánybíróság pénteki határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Az Országgyűlés 2010. november 16-án fogadta el a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt. A törvény december 30-án lépett hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Bevezetését a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések visszaszerzésével indokolták.
A most megsemmisített jogszabály szerint a 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek e jogviszony megszűnésével kapcsolatban megszerzett bevétele a főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális esetben a két millió forintot meghaladja.
A két millió forintot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, mint jogalkalmazó szervre, az Alkotmánybíróság határozata kötelező, ezért az adóhatóság a döntésnek megfelelően jár el - közölte a NAV.
A NAV közleménye rögzíti: annak a magánszemélynek, aki eddig nem nyújtotta be a különadóról szóló 1053K jelű bevallást, nem is kell azt benyújtania május 20-ig.
Amennyiben az adózó a 2005-2010. években megszervezett végkielégítés és más hasonló jellegű jövedelmek után a különadót már megfizette, akkor azt a NAV az adózó kérelmére visszatéríti. Az eljárás kialakítása jelenleg is folyamatban van, a visszatérítés módjáról a későbbiekben adnak tájékoztatást.