Szócska Miklós elmondta: az állami egészségügyi intézmények funkcionális integrációja rövid időn belül lezajlik, annak révén egységesítik egyebek mellett a közbeszerzést, a telekommunikációt és az úgynevezett betegutakat. Eközben elsődleges céljuk, hogy a rendszerben dolgozók bérén is javítani tudjanak - hangsúlyozta, hozzátéve: határozatokban rögzítik majd, hogy a rendszerből visszaforgatható tartalékokat a bérekre kívánják fordítani.
Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte: a nagytérségi egészségügyi ellátási rendszer kialakítását illetően nem ragaszkodnak a kilenc nagytérségi központhoz, de továbbra is egy-másfél milliós ellátotti körben gondolkodnak.
Szócska Miklós kifejtette, hogy a struktúra átalakításhoz szükséges tőke megvan, ugyanis erre az évre 60 milliárd, 2012-re pedig további 70 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból.
Az államtitkár a Világgazdaság című lap Változás előtt az egészségügy című csütörtöki konferenciáján tartott előadásában azt mondta, hogy az idei év kilátásai egyelőre csak fenntartható átrendeződést ígérnek.
Ugyanakkor kiemelte: a Semmelweis-terv alapján már elkészült a kormány-előterjesztés, annak sarkalatos kérdéseiben pedig heteken belül döntés várható. Az új kórházi ellátórendszerről június végén döntenek.
Szócska Miklós hangsúlyozta, "mindenki várja a változást", így még a számukra nehéz döntéseket is sürgetik, de fontosnak tartják, hogy legyen végre egyértelmű az irány.
Az elvégzett feladatai közül kiemelte az otthonszülés rendeleti szintű szabályozását, valamint azt is, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását 84 százalékos támogatás mellett szavazta meg az Országgyűlés.
Már működik "Katéter Mónika", az úgynevezett szakmai térkép is, amely az egészségügyi ellátórendszer területi egyenlőtlenségeit szemlélteti. Az államtitkár kiemelte: ezeket az ellentmondásokat azonnal meg tudják jeleníteni.
Az egészségügyi szolgáltatók negyedévenkénti felmérésének eredményei közül az államtitkár kiemelte az intézmények önkormányzattal szembeni kötelezettségét. Ennek összege tavaly június végén 11 milliárd, szeptember végén 24 milliárd, december végén viszont már csak 6,8 milliárd volt, tehát az ágazati konszolidáció nagy része az önkormányzatokhoz került. Szócska Miklós szerint ez arra utal: az önkormányzati világ egy része az államosításra helyezi tétjeit és próbálja leírni kintlévőségeit.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy jelenleg az önkormányzatok adósságállománya 1247 milliárd forint. Tehát az önkormányzati szektor adósságválságát egyértelműen nem az egészségügyi ellátórendszer okozza - szögezte le.
Az egészségügyi dolgozók helyzete kapcsán Szócska Miklós azt mondta, a rezidensek üzenete egyértelmű: "virítsa a lóvét". Kiemelte, hogy vannak olyan területek, ahol a létszám csupán a minimumfeltételek 50 százalékát fedezi. A rendezéshez az államtitkár szerint nemcsak pénzre, hanem az erőforrások átcsoportosítására is szükség van.
Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke előadásában közölte: az egészségügy átszervezéséhez kapcsolódó jogszabályokat az év végéig elfogadják. Az egészségügyi dolgozók hiánya kapcsán kiemelte, hogy uniós szintű problémáról van szó, ezért az uniós társbizottsággal együttműködve igyekeznek a hazai helyzeten javítani.
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára azt mondta: jelenleg adósságra nagyjából annyit költ az állam, mint az egészségügyre.
"Az egészségügy kiadásait nem lehet elszakítani az államháztartás egészének helyzetétől" - szögezte le, hozzátéve: az egészségügyi kiadások összege nem számon kérhető, az államkassza hiánya viszont igen. Ha pedig nem csökkentik az állami hiányt, olyan európai uniós forrásoktól eshet el az ország, amelyek az egészségügyben is fontosak - hangsúlyozta.
Banai Péter kitért arra: az egészségügyi finanszírozás jövőjéről már egyeztetnek, bízik abban, hogy az államháztartás végül tartható pályára kerül és ezzel az egészségügy helyzete is javul.
Hanganyag: Szabó Gergõ