A tankötelezettség felső korhatárára és a pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó, egymás után felröppenő elképzeléseket is aggodalommal fogadták a pedagógusok.
A felső korhatárt a közoktatási törvénytervezet korábbi változata a jelenlegi 18 helyett 17 évben határozta meg, március elején azonban a Széll Kálmán-tervben már 15 év szerepelt, ez pedig kiváltotta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár rosszallását is. A közoktatási törvénytervezet áprilisi változatára ezt 16 évre módosították.
A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát átlagosan heti kötelező 28 órára kellene emelni. Az oktatási államtitkárság korábban csökkentést tervezett, a múlt héten viszont már azzal állt elő, hogy a kötelező óraszámok helyett a törvényben megszabott heti kötelező munkaidő 80 százalékát kellene a pedagógusoknak a közoktatási intézményekben eltölteniük - ez heti 32 órát jelentene.
A felsőoktatási törvénytervezet legújabb, átdolgozott változata hamarosan a kormány elé kerülhet. Az előző koncepciót Orbán Viktor miniszterelnök április közepén élesen bírálta, és annak módosítására két hetet adott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak. A korábban vitás pontokat sajtóinformációk szerint a szakemberek átdolgozták, a felvehető államilag finanszírozható keretszámok évről-évre csökkennek majd.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium korábbi javaslata arról szólt, hogy a mindenkori érettségiző korosztály 35 százaléka kerüljön államilag finanszírozott helyre felvételre, és eszerint a keretszám 2012-ben körülbelül 40 ezer, 2013-ban 39 500, 2014-ben 36 ezer, 2016-ban pedig 34 ezer fő lett volna. A gazdasági tárca ugyanakkor azt indítványozta, hogy az államilag finanszírozott felvételi keretszám 2012-ben 40 ezer, 2013-ban 35 ezer, míg 2014-re már csak 30 ezer legyen. A távirati iroda úgy tudja, hogy végül ez utóbbi változat kerülhet bele a koncepcióba.
A költségtérítéses képzéseknél az államtitkárság nem fogja javasolni a keretszámok csökkentését. A gazdasági tárca ugyanakkor azt javasolta, hogy a költségtérítéses létszámkeretet 50 százalékkal kellene csökkenteni.
A tervek szerint az állam a magán felsőoktatási intézményekről támogatóként teljesen kivonul, és a jövőben csak az általa rendelt szolgáltatásokat finanszírozza majd.
Hoffmann Rózsa ez év májusának végére ígérte, hogy életbe lép az új felsőoktatási törvény, de a mostani már a második módosítás a sorban. Januárban azért kellett újraírni a koncepciót, mert azt a Fidesz szakpolitikusai mellett a kormány sem tartotta elfogadhatónak.