A jelenleginél erősebben nem korlátozná a nemzetgazdasági tárca a gimnáziumba és szakközépiskolákba felvehetők arányát - tudta meg az InfoRádió a tárca sajtóosztályától.
A Magyar Nemzet írta azt korábban a minisztérium tanulmányára hivatkozva, hogy a jelenlegi 35 helyett csak a diákok 25 százaléka járhatna gimnáziumba, a szakközépiskolások aránya alig csökkenne, a gyengébben teljesítőket pedig a szakiskolákba - korábbi nevén szakmunkásképzőkbe terelnék.
Ezt az elképzelést nem tartotta volna jónak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízott vezetője. Kaposi József azt mondta az InfoRádiónak: pusztán azért, mert valakit szakiskolába kényszerítenek, még nem oldódik meg a szakemberhiány.
A tárca munkaanyaga szerint a szakképzés egységesen három éves lesz. A Magyar Nemzet azt írta, a tanulószerződéseket kiterjesztenék az egészségügyre és a szociális területekre is. Kaposi József elmondta, van olyan típusú képzés, amely már most is három éves.
A megbízott főigazgató jó ötletnek tartja a német duális képzés átültetését, mert nem szakadhat el a képzés a piaci igénytől. A duális képzésben a diáknak még van tanulói jogviszonya, de szinte a kezdetektől egy vállalat alkalmazottja is. Kaposi József egy problémát lát: Németországban ez a középvállalkozásokra épült, abból viszont itthon kevés van. Kaposi József beszélt arról is, hogy a tankötelezettség korhatárának tervezett leszállítása nem okoz tömeges problémát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya közleményében emlékeztetett, hogy a hároméves szakképzés ma is létezik, és a kormány munkaerőpiacot serkentő szemléletén alapul. A koncepció kidolgozásának alapja a miniszterelnök és a kereskedelmi és iparkamara között létrejött keretmegállapodás. Ennek fejlesztésében részt vett a kamarák és a Nemzetgazdasági Minisztérium mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma is. A hároméves szakképzés tananyagának kialakítása komoly kihívást jelent a tárcának, de a kormányzati céllal azonosulva született a tárca munkaanyaga.