Az oktatásban drasztikus lépésekre van szükség - vélekedett a jobbik elnöke, aki szerint a szegregáció-integráció kérdése valójában egy álvita.
Vona Gábor kifejtette: van ahol az elkülönítés jó megoldás, és van, ahol nem. Ugyanez a helyzet az integrációval is. Az ellenzéki politikus álláspontja, hogy nem ezen elvek szerint kell a magyar oktatásban a cigány-magyar problémát kezelni, hanem a hatékonyság-célszerűség alapján.
A pártelnök közölte: a Jobbiknak van erre egy javaslata - ami lehet, hogy jó, lehet, hogy nem, de legalább vitassuk meg -, ez pedig a bentlakásos iskolák koncepciója. Ennek drasztikussága abban áll, hogy bizonyos családoktól a gyermekeiket elszakítanák egy időre.
Vannak ugyanis családok - folytatta Vona Gábor -, amelyek a gyermeknevelésben nem tudják azt a szociális, illetve szocializációs háttért megadni, ami szükséges lenne. Ilyenkor ez a bentlakásos intézmény kollégium-szerű ellátást nyújtana az adott diáknak, aki a szakemberek mérlegelése alapján hetente vagy kéthetente menne csak haza.
Két fontos szempontot kell itt kiemelni - fűzte hozzá a Jobbik elnöke. Nagyon sok pedagógus mondja el, hogy ha bemegy reggel a cigánygyerek az iskolába, és ott a tanára vérverejtékkel elér nála valamit, majd amikor délután hazamegy, és visszacsöppen abba közegbe, ahonnan érkezett, szinte minden elveszik. Pláne a nyári szünetben.
Emiatt nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek minél több időt tölthessenek olyan közegben, amely felkészíti őket arra normarendszerre, szocializációs légkörre, amit a társadalom elvár tőle - mondta Vona Gábor.
A másik szempont pedig, ami nyilván feltételezés: az sem lehetetlen, hogy ha ezek a gyereket ezt a szocializációs szintet elsajátítják, akkor talán éppen egyfajta fordított szocializáció érvényesül - hazamegy, és ő húzza magával a többieket, nem pedig őt húzza le a család - vélekedett az ellenzéki párt politikusa.
A teljes interjút meghallgathatja,ha ide kattint, a beszélgetés videofelvételét pedig itt nézheti meg!
Hanganyag: Exterde Tibor