Elképesztőnek tartja a kormány tervezett intézkedéseit Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke. Úgy véli, a próbaidő emelésével, a túlóra kiváltásával, a szabadság elaprózásával, a helyenként 5,5 hetes munkahét engedélyezésével a nagyvállalkozóknak dobják oda a munkavállalókat.
Borsik János tárgyalást sürgetett a kormánnyal. A szakszervezeti vezető kifogásolta, hogy a kormány lecsökkentené a munkanélküli segélyt 9-ről 3 hónapra, miközben szerinte összességében csaknem 700 ezer embernek nincs munkája. Borsik János szerint a kormány időarányosan sem tudta növelni a munkahelyek számát. A közmunkaprogramban az átállás nem zökkenőmentes.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, Pataki Péter arról beszélt, a kormány tervei miatt a dolgozók kiszolgáltatottsága nő, a bérük viszont csökken. Félrevezetésnek tartja, hogy a bürokráciacsökkentés miatt létrejönne új munkahely.
Az MSZOSZ elnöke azt mondta, megkeresik az eszközöket, amelyekkel befolyásolhatják a kormány döntését. Részleteket azonban sem ő, sem a többi vezető nem árult el. Pataki Péter szerint közös szakszervezeti fellépésre van szükség.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke, Kuti László szerint a bürokráciacsökkentés helyett az állam ellenőrző szerepét kellene növelni.
Lázár András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke ugyancsak hangsúlyozta, hogy a dolgozók nem örülhetnek felhőtlenül, a tervezett kormányintézkedések miatt árnyék vetül az ünnepre. A szakszervezeteknek el kell gondolkodniuk azon, miképpen tudják a tagságot mobilizálni, hogy együttműködve a többi szakszervezettel féken tudják tartani a kormányzati elképzeléseket - mondta.