Az Európai Unióban nagyjából az áramtermelés egyharmada származik atomerőművekből, ami nyilvánvalóan nem elhanyagolható mennyiség, és rövidtávon nem is kiváltható - hangsúlyozta a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technológiai Intézetének vezetője.
Aszódi Attila szerint külön bonyolítja a helyzetet, hogy számos, Magyarországhoz hasonló, energiahordozókban szegény állam van, ahol bizonyos szempontból kényszer az atomerőműveket használata.
Az atomenergiát ki lehet váltani ugyan földgáz- vagy széntüzelésű erőművekkel, azok azonban szén-dioxidot bocsátanak ki, ezért klímavédelmi szempontból nem előnyösek - jegyezte meg a szakember.
Aszódi Attila arra számít, hogy a stresszteszt után néhány atomerőműben kisebb átalakításokra lehet szükség, ezek elvégzése után azonban a létesítmények tovább működnek majd.
Lehetnek persze kivételek is, például Németország, amely extrémnek tekinthető ebből a szempontból - fűzte hozzá a BME NTI igazgatója, aki úgy vélekedett, hogy az atomenergia használata a legtöbb államban politikai kérdés.
Olyan technológia nincs, amely rövidtávon, minden tekintetben felváltja az atomerőműveket, amelyekkel nagy mennyiségben lehet villamos energiát előállítani alacsony áron, ráadásul jól készletezhető az üzemanyag, és nem termel szén-dioxidot a működése közben.
Ezen ismérvek közül az előbb említett technológiák egyiket sem bírják, a megújuló energiaforrásoknál pedig, mint amilyen a szél- vagy a napenergia, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ingadozóak, nem állnak folyamatosan rendelkezésre, így ezeket is kompenzálni kell valamivel - fejtette ki a szakértő.
Aszódi Attila szerint a következő tíz-húsz-harminc esztendőben az atomenergia nem lesz kiváltható mással, de lehet, hogy ennél is hosszabb távon benne marad az "energiamixben". A fő kérdés, hogy miként tudjuk biztonságosan, további káros környezeti következmények nélkül alkalmazni - hangsúlyozta a tanszékvezető.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa