A miniszterelnök szóvivője szerint hazugságok azok a híresztelések, amelyek szerint Gyöngyöspatán "bármifajta hirtelen szükségből elkövetett kitelepítésről" lenne szó. Szijjártó Péter újságírók előtt kifejtette: konzultáltak a vöröskereszttel azután, hogy olyan hírek röppentek fel, amelyek valamilyen hirtelen szükségből vagy hirtelen szándék miatt végrehajtott kitelepítésről szóltak.
A vöröskereszttől azt a tájékoztatást kapták - folytatta -, hogy az ő közreműködésükkel egy régebb óta szervezett üdültetésre éppen pénteken utaztak el családok Gyöngyöspatáról. Ehhez képest "jól láthatóan hazugságok" azok a szárnyra kelt híresztelések, amelyek szerint bármifajta hirtelen szükségből elkövetett kitelepítésről vagy bármi másról lenne szó - mondta a kormányfő szóvivője.
A Véderő nevű mozgalomnak a településre meghirdetett, katonai alapismereteket oktató táborával kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a kormány tervezi-e az ilyen típusú félkatonai megmozdulásokat a pénteken megjelent rendelethez hasonlóval szabályozni, Szijjártó Péter úgy válaszolt: megfelelő számú és megfelelő felkészültségű rendőri erő van jelen.
Nem evakuálás, táboroztatás
Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója cáfolta, hogy evakuálásként lenne értelmezhető a gyöngyöspatai anyák és gyermekek táboroztatása. A főigazgató az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, evakuálásról "szó sincs", ugyanis a gyöngyöspataiak kérésére szervezték meg már korábban a húsvéti tábort.
A Magyar Vöröskereszt 172 nőt és gyereket helyezett el a csillebérci egykori úttörőtáborban. További, körülbelül 100 társukat Szolnokra vitték.
Bangó Tamás, a Bátonyterenyén alakult Együtt a Közjóért Egyesület elnöke, a kiköltöztetési akció egyik szervezője azt közölte, hogy a kiköltöztetés után csak férfiak maradtak a településen. Mint mondta: a romák saját maguk határoztak arról, hogy kimenekítik a gyerekeket és a nőket, hiszen az útvonal a Véderő táborába a cigánytelepen keresztül vezet, és félnek a fenyegetések miatti atrocitásoktól.
Előállították a tábor szervezőjét
A rendőrök előállították Eszes Tamást, a magát Véderőnek nevező szervezet országos megbízott parancsnokát, a mozgalom katonai alapismereteket oktató gyöngyöspatai táborának szervezőjét és két társát - látta péntek délután a helyszínen az MTI tudósítója.
A politikus hangsúlyozta, hogy a Véderő inkább a Jobbik "ellenlábasa," hiszen a mozgalom vezetője Eszes Tamás elindul a gyöngyöspatai polgármester-választáson, ahol a Jobbik a helyi elnökét Juhász Tamást indítja majd.
A tábornyitás meghirdetett időpontja, délután fél öt előtt nem sokkal a rendőrök távozásra szólították fel azokat, akik terepszínű ruhában, illetve a Véderő tagjaira jellemző viseletben voltak. A többség el is hagyta a tábort, csak néhányan maradtak a helyszínen.
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet módosítása, amely szerint százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki "közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti". A közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése miatti szabálysértési eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.A Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője szerint amennyiben Magyarország nem hajlandó megvédeni a cigány embereket, nincs más lehetőség, mint hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához forduljanak.
Horváth Aladár pénteken Gyönygyöspatán közölte, kezdeményezni fogják, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyalja meg Magyarország helyzetét, azt, valós veszély-e a káosz, valós veszély-e a szélsőjobboldali puccs, számítaniuk kell-e a cigányoknak arra, hogy tovább folytatódik a faji és szociális kirekesztésük.
A kisebbségi jogvédő úgy fogalmazott: Gyöngyöspatáról "kivonult a köztársaság", és ahonnan "kivonul a demokrácia", oda bevonulnak "a barbárság szabadcsapatai".
A jogállamiság kivonulásának az lehet az egyik oka - mondta -, hogy nincs politikai akarat az intézményrendszer működtetésére, vagy képtelenné válik a jogállami intézményrendszer a működésre. Ebben a helyzetben a cigányság vagy felveszi a kesztyűt, és erőszakkal válaszol, vagy arra kéri a világ országait, hogy fogadják be őket, vagy a nemzetközi szervezetek segítségét kéri - tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cigányság nem akar az erőszakra erőszakkal válaszolni; a nemzetközi hatalmi rendszer segítségére lehet azonban szükség ahhoz, hogy Magyarországon egy európai uniós országnak megfelelő közrend és közbiztonság működjön.