A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész az általános nyugdíjkorhatár, vagyis jelenleg 62 éves kor után is hivatalában maradhat - derült ki az egyik, Lázár János által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatból.
Az indoklás szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét az országgyűlés választja, ezért mentesül az általános szabály alól. Nemcsak a bíróknak, hanem az ügyészeknek is 62 évesen nyugdíjba kell menniük - ha az országgyűlés elfogadja ezt a módosító indítványt.A bírókra vonatkozó, már elfogadott szabályozás ellen korábban több, éles hangvételű levélben tiltakozott több bírói vezető.
További változtatás, hogy az alapvető jogok biztosának helyetteseit is az országgyűlés választja meg, kétharmados többséggel, hat évre. Egyikük a jövő nemzedékek érdekeit, másikuk a nemzetiségek jogait védi. Korábban ez a két ombudsman, Fülöp Sándor és Kállai Ernő is tiltakozott az önálló intézmény megszüntetésének terve miatt.
Az erre vonatkozó szabály menet közben több ponton módosult.
Lázár János benyújtott egy olyan módosító indítványt is, amely szerint az érintett kormányhivatal vezetője is alkothat rendeletet egy önkormányzat helyett, ha az elmulasztja jogalkotási kötelezettségét. Előtte bíróságnak kell megállapítania az önkormányzat mulasztását. Ha az előírt határidőre sem lép az önkormányzat, akkor dönthet helyette a hivatalvezető.
Mégiscsak bekerülne az alaptörvénybe a génmódosítás tilalma. A testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését biztosítanák "a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal".
Az egyik módosító szerint Magyarország a magyar nyelvet védi, a nemzetiségek nyelvét nem. A kotta nem kerül be az alaptörvény tervezetbe.