Halmai Gábor szerint az új alaptörvény szakítana a modern liberális alkotmányos demokráciák értékeivel, és ehelyett olyanokat képvisel, amelyek egyrészt meghatározhatatlanok, másrészt kifejezetten nem a liberális demokráciák értékei.
Az alkotmányjogász úgy gondolja, hogy az új alkotmány már nem lenne semleges sem ideológiai, sem világnézeti, sem vallási szempontból. Például a kereszténységre utaló rész kizárja azokat, akik nem keresztények.
Értelmezhetetlen szerinte, hogy az új alkotmány preambuluma keletkezésétől számítva hatályon kívül helyezi a 49-es alkotmányt.
Hozzátette: nehezen értelmezhető a történeti alkotmány fogalma is. Példaként rákérdezett, hogy vajon figyelembe kell-e venni a zsidótörvényeket, amelyek szintén a történeti alkotmány keretében születtek.
Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke azt mondta, az alaptörvény a történeti alkotmány vívmányait említi, és a zsidótörvényeket nem lehet vívmánynak tekinteni.
A történeti alkotmányt értelmezési keretnek kell tekinteni, és korábban is volt már példa arra, hogy bizonyos esetekben akár római kori jogokat tekintettek mérvadónak - hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a kereszténység nem hitbeli kategóriaként szerepel a preambulumban. Szerinte a kereszténység magyar történelemben játszott szerepét egy ateista is elismeri, emellett a bevezető elismeri a kereszténytől eltérő vallási meggyőződéseket is.