Várhatóan bekerül az alaptörvénybe az egészséges környezethez való jog, és az, hogy az állam törekszik az állampolgárok szociális biztonságának, illetve testi-lelki egészségének biztosítására. Lázár János a realitással való szembenézés eredményének nevezte, hogy az állam erre csak "törekszik", és nem garanciát vállal rá.
Az Alkotmánybíróság elnökének javaslatára az ombudsmanok lehetőséget kapnak a törvények utólagos normakontrolljára, tehát az országgyűlési biztosok az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak majd egy-egy jogszabály miatt. Szintén Paczolay Péter kezdeményezte, hogy az alkotmányjogi panasz intézményének bevezetése miatt megnövekedett munkateher enyhítése érdekében 11-ről 15 emeljék az Alkotmánybíróság létszámát. Az alaptörvény felett őrködő testülettel összefüggő passzus lesz az új alkotmányban az is, hogy az Alkotmánybíróság eredeti jogköre azonnal visszaáll, ha az államadósság aránya meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 50 százalékát.
Nyitott kérdés viszont az, hogy az Alkotmánybíróságnak figyelembe kelljen-e vennie az úgynevezett történeti alkotmányt; erről nagy vita van a frakcióban - közölte Lázár János. Hasonlóképen csak április 11-én dönt a képviselőcsoport arról, hogy a megyéket ezentúl vármegyéknek nevezzék-e. A frakcióvezető továbbra is ellenzi ezt, mert szerint az új alaptörvény a jövőről szól, a vármegye szó viszont a múltról, és sokakban rossz történelmi emlékeket idézhet fel ez a kifejezés. Kár lenne ilyen magas labdákat feldobni a kritikusoknak -- fogalmazott a politikus.
Mint ismeretes, az ellenzéki Jobbik az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését javasolja. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta: magánvádas ügyekben továbbra is indokoltnak tartja a parlamenti politikusok meg nem támadhatóságát. Jelezte azonban, hogy még idén megszületik egy országgyűlési törvény, amelyben egyebek mellett újraszabályozzák a képviselők jogállását, a parlamenti vizsgálóbizottságok előtti megjelenés kötelezettségét és a mentelmi jog intézményét.
A kormánypárti alkotmánytervezet módosításainak részletes vitája ma kezdődött el és hétfő estig tart az Országgyűlésben. Az alaptörvényt várhatóan április 18-án szavazza meg a parlament és április 25-én írja alá Schmitt Pál köztársasági elnök.
Az LMP és az MSZP nem vesz részt az alkotmányozásban. Lázár János szerint emiatt e két ellenzéki párt szavazóit is a Fidesznek kell képviselnie.