Így kerülne az Olimpiai Charta alapelve az új alkotmányba - a nap hírei

Infostart
2011. március 30. 21:15
Rögzítenék az Olimpiai Charta alapelvét is a készülő új alkotmányban, vagyis azt, hogy a sport alapvető emberi jog. Ezt azután jelentették be, hogy Schmitt Pál államfő Jacques Rogge-al, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével tárgyalt Lausanne-ban.
Alapvető emberi joga sport

Rögzítenék az Olimpiai Charta alapelvét is a készülő új alkotmányban, vagyis azt, hogy a sport alapvető emberi jog. Ezt azután jelentették be, hogy Schmitt Pál államfő Jacques Rogge-al, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével tárgyalt Lausanne-ban. Közben elismerően szólt az alkotmánytervezetről az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke. Joseph Daul úgy vélte: a javaslat a közös európai hagyományokon és értékeken, az emberi méltóság és a szabadságjogok tiszteletén, a demokrácia és jogállamiság elvein alapul. Korábban az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság több kritikát is megfogalmazott a magyar alaptörvény-tervezetről.

Szünnap lenne januártól

A KDNP frakcióvezetője szerint már januártól életbe léphet az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó jogszabály. Harrach Péter az InfoRádióban megerősítette: a nyári szünet előtt a parlament elé kerülhet a heti pihenőnapról szóló törvényjavaslatuk, amelynek célja a többi között az alkalmazottak és a családi vállalkozások védelme. A kormány legkorábban április végére alakítja ki álláspontját az ügyben.

Elkeseredett sertéstenyésztők

Sertéstenyésztők tüntettek a parlament előtt, mert úgy érzik, hogy tarthatatlanná vált a helyzetük, a megnövekedett takarmányárak és az ágazatot sújtó kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt. A Magyar Sertéstartók Szövetsége petíciót adott át a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőjének. A tüntetéssel egy időben döntött a kormány az agrár forgóeszköz hitelprogram elindításáról. Fazekas Sándor, a tárca vezetője elmondta: a 15 milliárd forintos hitelprogram pénzügyi forrásait elsősorban takarmányvásárlásra lehet fordítani. A kabinet döntött arról is, hogy kiszámíthatóbb módon kapják a nyugdíjsegélyt májustól az alkotóművészek, és elfogadta a kormány a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló előterjesztést is.

Közel a megállapodás

Ismét a devizahitelesek megvédésére szólította fel a kormányt az MSZP. Katona Tamás, az ellenzéki párt elnökségi tagja úgy fogalmazott: a kabinet - a tömeges hitelbedőlések elkerüléséért - hagyjon fel eddigi politikájával, és felelős gazdasági kormányzással stabilizálja a forint árfolyamát. Közben Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott: legkésőbb április második felében létrejöhet a megállapodás a bankok és a kormány között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről.

Korrigált a KSH

A foglalkoztatottak száma fél százalékkal, a munkanélkülieké 1,8 százalékkal emelkedett éves összevetésben december és február között - közölte a korrigált adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliségi ráta 11 és fél százalékra nőtt az egy évvel korábbi 11,4 százalékról. Az állástalanok száma és a munkanélküliségi ráta tavaly február-április óta nem volt ilyen magas.

Jobban védenék az életet és a tulajdont

A büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezi a Jobbik az élet és a tulajdon védelme érdekében. Szilágyi György, az indítvány egyik előterjesztője elmondta: a módosítás értelmében nem lenne büntethető az, aki a saját életét védve, vagy a tulajdona elleni támadás megakadályozásakor a támadót megsebesíti, vagy megöli.

Haladékot kért a vádlott

Elnapolta a negyedrendű vádlott kérésére a romagyilkosságok büntetőperének második tárgyalását a Pest Megyei Bíróság. Csontos István a halasztást akkor javasolta, amikor a társai részéről ért fenyegetésekről faggatták. Az első, a másod- és a harmadrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt a vád szerint a kilenc támadás többségében részt vett. Tetteikért akár tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.

Kadhafiék visszafoglalták a kikötővárost

Líbiában visszafoglalták Rász Lanúfot, a kőolajexportban is jelentős szerepet játszó, stratégiai fontosságú kikötővárost a kormányerők, és bevonultak Bregába is. Felkelők arról számoltak be, hogy a Moammer Kadhafihoz hű csapatok rakétákkal támadták állásaikat, ezért kénytelenek voltak visszavonulni. Újraindult az ostrom a lázadók kezén lévő Miszráta ellen is. Közben Uganda államfője jelezte, hogy országa kész menedéket adni Moammer Kadhafinak.

Fontossági sorrend

A szíriai elnök szerint országa számára fontosabb a stabilitás, mint a politikai reformok. Bassár el-Aszad a parlamentben úgy fogalmazott: a változtatások amúgy sem függhetnek olyan időszakos külső tényezőktől, mint a térség forrongása. Az államfő első ízben intézett beszédet az országhoz azóta, hogy március közepén több városban nagy kormányellenes tüntetések voltak, amelyeket a biztonsági erők vérbe fojtottak.

Kitelepítési javaslat

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt javasolja Japánnak, hogy az eddiginél nagyobb területről költöztessék ki az embereket a fukusimai atomerőmű környékéről. A szervezet azután közölte ezt, hogy munkatársai a létesítménytől észak-nyugatra fekvő hétezer lakosú Iitaté-ben magas sugárzási szintet mértek. Eddig a március 11-ei földrengés és szökőárban megrongálódott fukusimai erőmű 20 kilométeres körzetéből költöztették ki a lakosságot.

Kirándulhatnak Csernobilba

Ukrajnában a csernobili atomerőmű-katasztrófa közelgő 25. évfordulója alkalomból megnyitották a térséget az idegenforgalom előtt. A Csernobil körüli zárt övezetbe vezető utakat a legnagyobb ukrán utazási irodák értékesítik, és beszámolók szerint a külföldi turisták körében igen nagy az érdeklődés. Jelenleg a területen a sugárzás mértéke a természetes háttérsugárzás mintegy kétszerese.