Az örökül hagyott témák miatt lesz fontos a következő félévben esedékes soros magyar elnökség - mondta Ódor Bálint, az uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár.
Az elnökség alatt várhatóan napirendre kerülő ügyekről szólva elmondta: az Unió szeretné, ha nyárig elfogadnák a gazdaságpolitikai koordináció erősítését célul tűző hat jogszabályt; ebben az ügyben Magyarországnak aktívnak kell lennie.
A magyar elnökség alatt dől majd el, hogy az állandó válságkezelési mechanizmust létrehozó korlátozott szerződésmódosítást milyen keretek között valósítják meg. A helyettes államtitkár valószínűsíti, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást alkalmazzák, de mint mondta: erről a soros elnökségnek kell egyeztetnie egyebek mellett az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal is.
Ódor Bálint elmondta: máris megindult a gondolkozás arról, hogyan nézzen ki 2014 után a kohéziós-, a közlekedés-, az energia- vagy a közös agrárpolitika. Magyarország feladata itt a különböző vélemények összegyűjtése lesz, akárcsak az egységes piacról szóló elképzelések esetén - fogalmazott.
A bővítési folyamatról szólva Ódor Bálint úgy fogalmazott: az EU-ban érezhető bővítési fáradtságot Magyarországnak kezelnie kell, és el kell magyaráznia, hogy a "bővítés sikertörténet". Megismételte azt a már többször hangoztatott elképzelést, hogy szeretnék, ha Horvátország csatlakozása az unióhoz, illetve Románia és Bulgária belépése a schengeni övezetbe a magyar félévre esne.
Törökországgal kapcsolatban azt mondta: a 35 csatlakozási fejezetből eddig csak egyet zártak le. Egyet valószínűleg a magyar elnökség nyithat meg, a többi fejezet esetén azonban a tárgyalások megkezdésére sincs esély. Hozzátette: Budapest a kezdetektől támogatja Ankara teljes jogú tagságát.
Előadása végén Ódor Bálint elmondta: a soros elnökség sikeres levezénylése növeli majd Magyarország érdekérvényesítő képességét.