Börtön jár jövőre a graffitizésért

InfoRádió / MTI
2010. december 13. 18:10
Januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a falfirkálás, valamint a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése. Egyebek mellett erről döntött hétfőn az Országgyűlés a büntető tárgyú törvények módosításakor. Az Országgyűlés módosította az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is. Emellett kizárólagos állami kezelésbe kerülnek a személyes és közérdekű adatok.

A Ház a kormánypártok szavazataival fogadta el a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást.

Az indítvány kimondja: egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait, és ezzel az új szabályozás szerint fogolyszökést követ el.

Januártól ugyancsak egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető értékhatártól függetlenül a rongálás, ha azt falfirkálással követik el. Ez a kitétel a fideszes Nagy Gábor Tamás módosító indítványára kerül be a büntető törvénykönyvbe.

Semmisek a terményértékesítési szerződések jó erkölcsbe ütköző pontjai

Módosította hétfőn az Országgyűlés az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. A termelők így vis maior esetén nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására.

A fideszes Jakab István, Font Sándor és a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás javaslata alapján semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani.

A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a korábban megkötött szerződések esetén is alkalmazni kell a hatálybalépés után esedékessé váló szolgáltatások tekintetében.
A törvényjavaslatot az MSZP kivételével minden frakció támogatta.

Kizárólagos állami kezelésbe kerülnek a személyes és közérdekű adatok

A jövőben kizárólag az állam tarthatja nyilván a kiemelt jelentőséggel bíró közérdekű és személyes adatokat, ennek akadályozása pedig akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

A képviselők 313 igen és 52 nem szavazattal fogadták el a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg a további paragrafusokat 316 igen és 50 nem szavazat mellett léptették hatályba.

Az elfogadott javaslat szerint a nemzeti adatvagyon fogalma azon adatfajtákra terjed ki, amelyek hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt közérdek fűződik, vagy azt az "adatalanyok" alapjogainak védelme indokolja.