A legfontosabb feladat most az uniós szabályok betartása mellett az ország és a gazdaság középtávú működésének biztosítása, valamint a perspektívák felvázolása - jelentette ki a Wéber Attila.
A szociológus emlékeztetett: az Orbán-kabinet mindig kereste azokat a lehetőségeket és kiutakat, amelyek a fenntartható fejlődés feltételrendszerét megteremtik, de nem lehetetlenítik el a kormányt.
Ebből a szempontból igen kreatívnak tekinthető Orbán Viktor kormánya, aminek persze a deficitje is látható - mondta Wéber Attila, aki szerint ilyen a hagyományos jogállami keretek feszegetése, vagy azok a konfliktusok, amelyek a multinacionális cégekkel és a különadóval köthetők össze.
Valamint a nyugati liberális-konzervatív médiával, közvéleménnyel és azokkal az érdekcsoportokkal, amelyek Magyarországon is érintettek ezekben az ügyekben. A bennünket körülvevő médiakörnyezet azonban megosztottabb annál, mint amennyire azt sejteni lehetett - jegyezte meg.
Ha ezt a konfliktusintenzitást valaki előre látta, azt gondolhatta, hogy nagyobb nyomás nehezedik majd az Orbán-kabinetre -folytatta a szakember. Szerinte annak több oka lehet, hogy ez nem következett be, illetve nem jutott el egy olyan pontig, ami ellehetetlenítette volna a kormányt a törekvéseinek megvalósításában. Az egyik ilyen, hogy az Európai Unió jelenlegi helyzete és egyéb gondjai megnyitják a lehetőséget a szokatlan manőverezésre - fejtette ki.
Wéber Attila emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor is úgy fogalmazott: szokatlan megoldásokkal akar kísérletezni. A miniszterelnök egy nemzetközi sajtótájékoztatón tisztán felvázolta a hatalomra jutás motívumait. A Fideszt valójában a társadalmi elégedetlenség, illetve a rendszerváltásból kiábrándulás repítette ebbe a pozícióba, és az ebből származó energiákat a párt jól tudta kezelni - mondta a szociológus. Ebbe persze belejátszik az is, hogy a Fidesz, legalábbis ami a kormányzati döntések közvetlen hatásait illeti, nem csak az önkormányzati választásig, hanem azóta is kerüli a konfrontációt a nagyobb társadalmi csoportokkal - jegyezte meg.
A kormány inkább fordul szembe a társadalom által is bizalmatlanul kezelt uniós intézményekkel és azok vezetőivel, valamint a multinacionális szektorral. Teszik ezt azért is, mert tudják, hogy ez bizonyos értelemben erősíti a kabinet bizalmi indexét a meghatározó társadalmi csoportokban - állapította meg a szakember.
Hanganyag: Exterde Tibor