Németh Miklós emlékeztetett arra, hogy 1988 november végén lett miniszterelnök, de "nagyon rosszul érezte magát" abban a kormányban. Mint mondta: "minden erejével azon volt", hogy néhány alkalmatlan embert eltávolíthasson, de kötötte a pártfegyelem. A minisztercseréhez az MSZMP legfőbb fórumait kellett volna előbb meggyőznie és a Hazafias Népfrontot is - mondta. Németh Miklós úgy fogalmazott, hogy hónapokon keresztül győzködte Grósz Károlyt, a párt első titkárát, mire végre megszületett az a levél - Grósz Károly és Huszár István, a népfront főtitkára írta alá -, amely szerint "lemondanak a miniszterek állítása és felmentése jogáról".
A volt miniszterelnök ezt tartja a rendszerváltás egyik kulcsdátumának, mert ettől kezdve már nem az folyt a kormányban, amit a párt akart. "Bejött hét új ember a kormányba, s kifejezetten a szakmai rátermettséget tartottam döntő kritériumnak" - mondta Németh Miklós, megjegyezve: az új kormány már egymást segítő, egymást támogató "csapat volt".
"Horn Gyula nem volt az NDK-sok kiengedéséről döntők között"
Kitért arra is, hogy egy nagyon szűk csapat "zongorázta le", hogy mikor és miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Megjegyezte: Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a "szűk csapatba."
A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben valóságos csődhelyzetben volt az ország. Mint mondta: volt olyan helyzet, hogy felvetődött: "hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank (MNB)?". Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba. Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes "dumálta tele" Kádár János fejét, s miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság.
"Fekete János ment azzal a szöveggel, hogy Kádár elvtárs pénz van, én hozom" - emlékezett Németh Miklós, megjegyezve: pénz volt, van, meg lesz is mindig a piacon, a tőke létezik. A tervezett reformokat pedig leállították - tette hozzá. A volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy Kádár körül "ott ültek a Raszputyinok".
"Grósz Károly kizárólagos érdeme az 1988. májusi puccs"
Németh Miklós hangsúlyozta azt is, hogy Grósz Károly "kizárólagos érdeme" az 1988. "májusi puccs", azaz Kádár János félreállítása. "Azt csak Grósz tudta megcsinálni" - tette hozzá.
"Kádár nem szerette Gorbacsovot"
Kitért arra is, hogy Kádár János nem szerette Gorbacsovot, a szovjet pártfőtitkárt, s Kádár "fékezett, behúzta a vitorlákat", majd "le is épült szépen". Kádár azt mondta, hogy "ez a Gorbacsov a rendszer sírját ássa meg" - idézte Németh Miklós az MSZMP egykori főtitkárát.
A volt miniszterelnök - miként fogalmazott - "elárul egy nagy titkot" is, mert talán 20 év után már elmondhatja. "Mariska néni" (Kádár János felesége) felhívta, s azt mondta, hogy "a férjem papot akar" - fogalmazott a volt kormányfő. Ki is ment egy pap, s Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja - jegyezte meg. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy már 1981. december 3-án az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kimondta azt, hogy az ország "besétált" az adósságcsapdába, s ebben benne van egy "államcsőd lehetősége". Ezt követően őt egy "rozsdás vágányra tolták, rozsdás vagonban", azaz a "döglődő és halálra ítélt" Hazafias Népfront főtitkára lett, ám ő "életre keltette" - emlékezett Pozsgay Imre.
"Berecz részegen sem mond olyanokat, mint Pozsgay józanul"
A volt államminiszter szerint 1985-ben Berecz János, az MSZMP KB titkára és ő is kapott jelölést a politikai bizottságba, s valaki felvetette, hogy "Berecz sokat iszik". Pozsgay Imre szerint Kádár János erre úgy reagált: Berecz lehet, hogy sokat iszik, de részegen sem mond olyanokat, mint a Pozsgay józanul.
Horn Gyula ragaszkodott Kádárhoz
A volt államminiszter kitért arra is, hogy Grósz Károllyal "nagyon rossz viszonyban volt", meg is lepődött, amikor 1988 márciusában egyszer csak "beállított" hozzá a balatonfüredi nyaralójába, s azt mondta: "Elfáradt az öreg, meg kéne' neki köszönni". Horn Gyula viszont 1988 februárjában még azt hangoztatta a párt központi bizottságának ülésén: "vegyék tudomásul az elvtársak, hogy Kádár elvtárs nélkül nincs kibontakozás, nincs magyar jövendő" - emlékezett Pozsgay Imre. "Ennyit a Gyula előrelátó képességéről" - jelentette ki.
A fórumon In memoriam Kulcsár Kálmán címmel beszéltek Kulcsár Kálmán jogtudósról, a Németh-kormány igazságügyi miniszteréről is. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Kulcsár Kálmán veje többek közt elmondta, hogy apósa nevéhez fűződik az új jogalkotási törvény 1988-as elfogadtatása, s a sztálinista alkotmány megreformálása. Réti László utalt arra: Kulcsár Kálmán "nagy vágya volt", hogy az alkotmánybíróság elnöke lehessen. Németh Miklós a volt igazságügyi miniszterét "szerény és borzasztóan felkészült embernek nevezte".