Még kilenc embert ápolnak égési sérülésekkel kórházban az ajkai térségben történt vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. Az október 4-én bekövetkezett ipari katasztrófában 10 kolontári vesztette életét, 123 ember szenvedett súlyos égési sérüléseket az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, és hosszabb-rövidebb időre kórházi ellátásra szorult. Az orvosoknak összesen 302 embert kellett ellátniuk. A vörösiszappal elöntött településeken 40 fegyveres rendőr teljesít szolgálatot éjszakánként, hogy megakadályozzák az esetleges bűncselekményeket. Devecserbe még mindig fokozott rendőri ellenőrzés mellett lehet bejutni, miután lezárták a települést az átmenő forgalom elől. Közben Kolontáron a 34 bontásra ítélt lakóház tulajdonosainak mintegy kétharmada úgy határozott, hogy nem kíván elköltözni a kistelepülésről, és az újonnan épülő lakóparkban szeretné folytatni életét. A tételes kárfelmérés és az egyéni nyilatkozattételek utáni összesített adatok szerint 24 család döntött úgy, hogy marad, négyen használt cserelakásra tartanának igényt, és hatan további egyeztetést, egyéb megoldást akarnak. Devecserben vasárnap estig a katasztrófában érintettek közül 30 nyilatkozott arról, hogy új lakásba költözne a településen építendő lakóparkban. Kivágó Tamás, az újjáépítési kormányzati koordinációs központ parancsnoka emlékeztetett: a vörösiszap 297 házat öntött el Devecserben, ebből 225 vált lakhatatlanná.
Határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek az MSZP annak érdekében, hogy az állam adja vissza az érintetteknek a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak nyugdíjjárulékként elvont összegét és az elmaradt hozamokat. A szocialista Kiss Péter elmondta: a tíz képviselőtársával - köztük Mesterházy Attila pártelnökkel - közösen beterjesztett indítványban kezdeményezik, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt egy erről szóló törvényjavaslat benyújtására az év végéig. Az előterjesztés szerint az elmaradt hozam mértékeként a magán-nyugdíjpénztárak adott időszakban realizált átlagos hozamát, de legalább az infláció szintjét kellene figyelembe venni. Közben Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője úgy nyilatkozott: várakozásaik szerint az emberek döntő többsége az állami nyugdíjrendszerbe helyezi majd át a nyugdíjcélú befizetéseit, mert ez jelent számukra biztonságot és biztos nyugdíjat.
Összesen 13 milliárd 750 millió forintot irányoz elő a Malév tőkeemelésére a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Legutóbb szeptember 24-én jelentették be, hogy részben hitelek tőkévé alakításával, részben készpénzzel összesen 14,7 milliárd forinttal a magyar állam megemeli a légitársaság jegyzett tőkéjét. Az 5,3 milliárd forint készpénzes tőkeemelést a költségvetés általános tartalékából teljesítették. A magyar nemzeti légitársaság márciusban került ismét állami tulajdonba úgy, hogy 25,4 milliárd forint tőkeemeléssel 95 százaléknyi részvény birtokosa lett, míg a fennmaradó hányad az orosz állami Vnyesekonombank kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-é maradt. Ebből 20,7 milliárd forint készpénz, a többi pedig adósság tőkévé alakítása volt.
Franciaországban megalakult az új kormány. Nicolas Sarkozy államfő kinevezte a kabinet tagjait, miután reggel ismét Francois Fillont kérte fel miniszterelnöknek. Az új kormány második legfontosabb, államminiszteri rangot kapott tagja Alain Juppé korábbi kormányfő, jelenlegi védelmi miniszter lett. Az eddigi igazságügyi miniszter Michele Alliot-Marie a külügyminisztérium élére került, miután a szocialista Bernard Kouchner távozott a kormányból. A gazdasági minisztériumot továbbra is Christine Lagarde irányítja.
Olaszországban bizalmi szavazást kér kormánya ellen a költségvetés elfogadása után a miniszterelnök. Silvio Berlusconi közölte: előbb a szenátusban, majd a képviselőházban bonyolítaná le a szavazást. A kormány sorsa azóta bizonytalan, hogy a miniszterelnök július végén szakított egykori szövetségesével, Gianfranco Fini házelnökkel, és eltávolította őt a Szabadság Népe Pártból, amelyet együtt alapítottak.
Közös stratégia elfogadásával ért véget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Szervezetének jokohamai csúcstalálkozója. Az értekezleten első ízben sikerült közös álláspontot kialakítania az Egyesült Államoknak, Kínának és a többi vezető térségbeli országnak arról, hogyan lehetne kiegyensúlyozottabbá tenni a globális növekedést. A résztvevők azt is megerősítették, hogy a jövőben nem fogják nemzeti valutájuk leértékelését exportösztönzésre használni.
Az izraeli miniszterelnök szerint az Egyesült Államok által javasolt 5 pontos béketerv figyelembe veszi Izrael azonnali és jövőbeni biztonsági érdekeit is. Benjamin Netanjahu - miután ismertette a dokumentumot kormánya tagjaival - azt mondta: izraeli és amerikai szakértők tovább dolgoznak a részleteken, majd a csomagot biztonságpolitikai kabinetje elé terjeszti, s az hozza meg róla a végső döntést. Washington javaslatában Kelet-Jeruzsálem kivételével a ciszjordániai zsidó telepbővítések újabb, 90 napos befagyasztását kéri, egyben ígéretet tesz arra, hogy a 3 hónap letelte után nem kér újabb moratóriumot. A terv biztonsági garanciákat is tartalmaz Jeruzsálem számára a palesztin-izraeli békemegállapodás aláírása utáni időszakra. Közben Nabil Abu Rudeina, Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője azt mondta: Washington nem egyeztetett a palesztinokkal az új javaslatokról, és csak akkor folytatják a tárgyalásokat Izraellel, ha a telepbővítési tilalmat Kelet-Jeruzsálemre is kiterjesztik.
Megkezdődött a muzulmánok évenkénti nagy zarándoklata, a háddzs. A szaúd-arábiai Mekka mellett lévő Mínába több százezer hívő érkezett. A hatóságok szerint 1,9 millió muzulmán kapott engedélyt a részvételre. Előre közölték, hogy megbüntetnek mindenkit, aki engedély nélkül vesz rész a rítusokon.
Tovább nőtt a kolera áldozatainak száma Haitin; az egészségügyi minisztérium adatai szerint eddig 917-en haltak meg a járványban; a fertőzöttek száma 14 ezer 600. A kolera azért terjed gyorsan a karibi országban, mert a járvány elérte a fővárost, ahol a januári földrengés miatt több mint 1,3 millió ember még mindig sátortáborokban él.