Salamon László szerint "mindenképpen" meg kell szabadítani az alkotmányt a sztálini időkre emlékeztető 1949-es évszámtól. Arról is beszélt, hogy az alaptörvény legitimitása sem tökéletes, még akkor sem, ha azt a gyakorlat az elmúlt két évtizedben legitimálta. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem a régi alkotmány sztálinista, s bár kétségtelenül toldozott-foldozott, de vannak átveendő értékek benne, amelyek kontinuitást kell hogy képezzenek.
Jelezte, az alaptörvény, amikor 20 éve - az ő részvételével is - kidolgozták, még vállalható volt, ám akkor nem figyeltek arra, hogy a közösségi értékek - mint például a család, a nemzet és a közösségi javak védelme - megfelelő szinten jelenjenek meg abban.
Salamon László szerint "kisebb" alkotmányra lenne szükség annak érdekében, hogy ne kelljen mindig módosítgatni a részletszabályok miatt.
A politikus szerint vannak kérdések, amelyek újragondolásra érdemesek, ilyennek említette többek között Gyurcsány Ferenc balatönőszödi beszédéhez fűződve a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, az Országgyűlés leválthatatlanságát, a kormány elmozdíthatatlanságát. Ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy bár szerencsétlen, hogy a napi politikával összefüggésben került napirendre az Alkotmánybíróság kérdése, de, mint fogalmazott, álláspontja szerint a testület sem tartozik az érinthetetlen tabuk közé.
Kitért arra is, hogy attól még, hogy jövő tavaszra elfogadhatják az új alkotmányt, az nem jelenti a tágabb alkotmányozási folyamat végét. Példaként említette, hogy ha helyt adnak annak az általa is támogatott elképzelésnek, hogy kétkamarás lesz a parlament, azt sem lehet csak 2014-ben hatályba léptetni.
A kerekasztal-beszélgetésen megszólaló jogászok lényegében egyetértettek abban, hogy az 1949. évi alaptörvényen formailag és szerkezetileg indokolt lehet változtatni, ám annak tartalmára és értékeire kellene építeni az újat.