A Fidesz javaslata bizonyosan lényeges korlátozása az alkotmányosságnak - jelentette ki Lövétei István. Az alkotmányjogász úgy véli, ezzel nem mindent, de nagyon sok teret elvettek az Alkotmánybíróság elől. Hiszen az adó- és költségvetési, valamint az egyéb, hasonló befizetésekhez kötődő jog alapvetően a tulajdonjogot érinti.
Arról, hogy a módosításban szereplő, magánnyugdípénztári betétek átcsoportosítása, illetve a 98 százalékos különadók miatt lehet-e alkotmánybírákhoz fordulni, Lövétei István azt mondta: nem kizárt, hogy a testület találhat valamiféle jogtechnikát annak levezetésére, hogy mégis érintse ezeket a területeket is.
A szakértő leszögezte: nem tartja természetesnek és dicséretesnek sem, hogy ha ilyen módon próbálják korlátozni az alapvető jogokat.
Ha a testület nem tudja megállapítani a döntés alkotmányellenességét, és a panaszos, akinek elvették a magánnyugdípénztári befizetését, bírósághoz fordul, a polgári perben kicsi a valószínűsége annak, hogy egy bíró azt mondja: károkozás történt, tehát az államnak kell azt megtérítenie.
Ugyanis a bíróságok nem alkotmányosságot, hanem jogszabályokat vizsgálnak, ezek alapján pedig nincs itt jogellenesség - fejtette ki az alkotmányjogász.
Lövétei István felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós jog, és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapvető emberi jogként rögzíti a tulajdonjogot, amelynek a sérelme ellen védekezhetünk. Tehát ez esetben olyan nemzetközi fórumokhoz igenis lehet fordulni, amelyek efféle ügyekben ítélkeznek - szögezte le.
Hozzátette azonban, hogy ez sokkal nehezebb, mivel előbb a hazai jogszolgáltatónál kell próbálkozni, és ha ott elutasítják a pert, akkor fordulhat a polgár magasabb testülethez, ami évekig tartó eljárást is jelenthet.
Hanganyag: Windisch Judit