Tölgyessy Péter a Fidesz első költségvetéséről

Infostart
2010. november 8. 09:05
A jövő évi államháztartás kiadási oldalán kevés az újdonság, nincsenek hangzatos reformlépések, mégis világosak az új hatalom preferenciái - mondta Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A politikai elemző szerint tovább csökken az újraelosztás mértéke, de a közhatalom így is minden harmadik forint jövedelmet elvon az adóival. Hozzátette: bár Orbán Viktor szótárából hiányzik a megszorítás kifejezés, az új kormány bőven él a közvetett megszorítások eszközével. Mégis, a miniszterelnök bízik abban, hogy a következő években már négy-öt százalékos, esetleg még nagyobb növekedés igazolja majd a radikális adóátrendezés okozta kockázatokat.

A kormány egy hete nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatát. A közpénzek elköltéséről való döntés az év egyik legfontosabb eseménye: a költségvetés számai a kormányok tényleges politikájáról többet mondanak, mint száz politikusi beszéd. Az államháztartás terjedelme szinte felfoghatatlanul óriási, az előterjesztésben szereplő számok a hétköznapi ész számára csillagászatiak: jövőre az állam teljes kiadása 16 996 milliárd forint lesz.

A vörösiszap-katasztrófa okozta irtózatos veszteségekről különböző becslések kaptak nyilvánosságot, általában 10-20 milliárdos kárértékről esik szó, ha a magasabb számmal számolunk, annak éppen 850-szeresét költi el 2011-ben a magyar állam. A kormány tervei szerint tovább csökken az újraelosztás mértéke, de a közhatalom így is az éves bruttó hazai termék 36 százalékát, tehát minden harmadik forint jövedelmet elvon az adóival - fejtette ki az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Tölgyessy Péter.

Világos preferenciák

Az elemző szerint a jövő évi államháztartás kiadási oldala kevés látványos újdonságot mutat. Nincsenek hangzatos reformlépések, marad a báziselvű tervezés, egy-egy tételsoron csak néhány tízmilliárd forint mozog az elmúlt évekhez képest. Mégis világosak az új hatalom preferenciái, amelyek együtt már jókora változásokat jelentenek. Negyvenegy százalékkal, 247 milliárd forinttal esnek az állam társaságiadó-bevételei, és csaknem hasonlóan radikálisan, 523 milliárddal, 28 százalékkal csökken a személyi jövedelemadó-teher.

A nyolcvan százalékban külföldi cégek által fizetett különadók rendszerével és az elmúlt évtized magánnyugdíj-pénztári megtakarításainak részbeni felélésével a Fidesz alaposan visszavágja a kicsi és a közepes hazai cégek nyereségadóját. Érezhetően javít a havi háromszázezer forintnál magasabb jövedelműek és az adózó gyerekesek helyzetén.

A legtetemesebb a havi hatszázezer forint fölöttiek - jelenleg az összes adófizető 3,4 százaléka - látványos pozíciójavulása lesz - vélekedett Tölgyessy. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelése után a gyermektelen 280 000 forint alattiak terhelése növekszik majd. Viszont a kormány tervei szerint 2013-ban nálunk fizetik a vállalkozások és a magasabb jövedelműek az egész térségben a legkevesebb közvetlen jövedelemadót.

A politikai elemző szerint Orbán Viktor régóta a saját osztályát: a feltörekvő sokgyerekes családokat és a hazai vállalkozókat tartja az igazi nemzetfenntartó erőnek. Egész politikájának sarokpontja a felső-középrétegek erőteljes állami támogatása. Rajtuk keresztül képzeli az ország egészének felemelését. A miniszterelnök reméli, hogy a most adott indítólökéssel a megtámogatott csoportok hamarosan olyan lendületet adnak az egész magyar gazdaságnak, amilyet ő adott a hazai politikának. Így a jövőre három-, a következő években már négy-öt százalékos, esetleg még nagyobb növekedés igazolja majd a radikális adóátrendezés okozta roppant kockázatokat.

Árnyékos területek

A konszolidált kiadások között 37 milliárd forinttal, 12 százalékkal több jut jövőre a rendőrségnek, 15 milliárddal, 58 százalékkal bővül a hitéleti tevékenységek állami támogatása, érezhetően gyarapszik számos sporttevékenység költségvetése - emelte ki Tölgyessy Péter. Hozzátette azonban, hogy másra már nem igen jut érdemi többletpénz.

Kijelentette: sokat várhatott a szilárdan jobbra szavazó orvostársadalom a kormányváltástól. Egészségügyi intézmények sora görget egyre több kifizetetlen számlát maga előtt. Jövőre valamelyest az infláció fölött emelkedik az egészségügy támogatása, mégis az egész terület, de különösen a szakrendelő intézetek részesedése a bruttó hazai termékből minden korábbinál alacsonyabb lesz.

Három évvel ezelőtt a nyugdíjasok 3 százalékos gazdasági növekedés és 3,5 százalékos infláció mellett közel ötszázalékos nyugdíjemelést kaptak volna, most 3,8 százalékos a javasolt emelés. Változatlan marad a családi pótlék, de általában is csökken a különböző segélyek reálértéke.
Összegszerűen ugyan gyarapodnak az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer pénzei, de minden látványosabb reformlépés nélkül is csökken az állam jóléti kiadásainak részesedése a bruttó hazai termékből 1,22 százalék ponttal, mindösszesen 347 milliárd forinttal - vélekedett az elemző.

Báziselvű fűnyírás

Tölgyessy Péter arról is beszélt, hogy mindeközben a közhatalom szerveire költött pénzek aránya a bruttó hazai termékből mindösszesen 0,04 százalék ponttal mérséklődik. Amennyivel esnek a közigazgatás költségei, csaknem annyival emelkednek a rendőrség és az uniós elnökség következtében a külügy kiadásai. De a rendőrségnek adott összeg még így is alatta marad a 2008-as nominális értéknek. Az egyes költségvetési fejezetek, kulturális és oktatási intézmények részletes költségvetését a kormány még nem adta át az Országgyűlésnek, de bejelentései szerint legalább öt százalékkal mérsékelni kívánja a közigazgatás kiadásait - fejtette ki.

A közszolgálatban 2011-ben sem növekednek a bérek, holott ezek reálértéke az elmúlt négy év folyamatos megszorításai miatt idén már a Medgyessy Péter emelései előtti szintre esett vissza. A tervek szerint jövőre 25-30000 ezerrel csökken a közszolgálatban állók létszáma. Az évtizede még nyolcszázezres állomány mára 685 ezerre apadt. Ebből 5700 dolgoznak magukban a minisztériumokban, 102 ezren a teljes központi és helyi közigazgatásban, a többiek az iskolák, kórházak és más közintézmények közalkalmazottai - emlékeztetett a szakértő.

Tölgyessy szerint továbbra is marad a báziselvű fűnyírás: kevesebb embernek kell elvégezni lényegében ugyanazt vagy több munkát. Továbbra se jön a közigazgatás által betöltött feladatok és ezek költségigényének akkurátus felülvizsgálata, majd az indokolatlanul drágának tűnő hatósági eljárások megszüntetése.

Az önkormányzatok illeték- és kommunális adóbevételének csökkenését kompenzálva összegszerűen növekszik a helyi hatalom költségvetési támogatása, ám ezzel együtt is jelentősen csökken az önkormányzatok részesedése a bruttó hazai termékből. Az újabb banki hiteleket felvenni már kevésbé tudó polgármesterek ezért minden korábbinál inkább rászorulnak intézményeik kapacitásának szűkítésére, némelyik bezárására. Mind gyakrabban esik majd szó az önkormányzati közigazgatás, kórház- és iskolarendszer államosításáról.Magyar vállalkozói ideológia

A váltig reformszólamok lázában égő, ténylegesen azonban keveset cselekvő baloldali kormányokhoz képest Orbán Viktor egészen másként hirdeti meg a maga forradalmát - jelentette ki az elemző. Szerinte a miniszterelnök szótárából hiányzik a megszorítás kifejezés, de ettől még az új kormány bőven él a közvetett megszorítások eszközével. A Fidesz első költségvetése mégis valóságos irányváltást ígér. A változások alapja a magyar vállalkozói ideológia, amely szerint: a feltörekvő rétegek viszik a vállukon az országot, ha az állam radikálisan visszavágná adóikat, megszabadítaná a hazát a külföldiek túlerejétől, hamarosan előbbre lennénk.

Ezen világlátás alapján a nagyszabású adócsökkentéshez nem kell nagyon más, mint az egyébként is "dologtalan" közalkalmazottak megszorongatása, valamint a munka világából kimaradó "ingyenélőknek" jutó jóléti kiadások visszavétele, továbbá az úgymond "nem termelő" ágazatokban tevékenykedő külföldi cégek megsarcolása. A vállalkozói ideológia csak korlátozottan hajlandó eltartani a különböző közintézményeket. Az adózáshoz nem szokott országban a kisvállalkozói világlátás messze szélesebb körben hat közvetlen érdekeltjeinél, a tervezett intézkedések vesztesei is sokszor osztják alaptételeit - mondta el az elemző.

De mivel a jobboldal jelenlegi választói között jókora arányban vannak azok, akik közvetlenül nemigen nyerhetnek a változásokon, ezért a társadalompolitikai hangsúlyváltás hangereje a Fidesztől megszokottnál csendesebb. Az irányváltás bizonyos pontokon hasonlít az olasz vagy az osztrák új jobboldal az államot egyfelől megerősíteni óhajtó rendpárti politikájához, másfelől a közhatalom jóléti juttatásait és az adókat egyformán leépíteni akaró gazdasági neoliberalizmusához - fűzte hozzá.

Kockázatos irányváltás

Tölgyessy Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az új gazdaságpolitika lényegének egyelőre hatalmas a választói támogatása: Orbán Viktor az emberek régi vágyait szólaltatja meg. Az elmúlt húsz esztendő miniszterelnökei jobbára az elitek igazságáról kívánták meggyőzni az országot, most viszont Orbán Viktor a nép reményeit mondja a szemébe a régi eliteknek. Már jó ideje nem vezérelte a hazai gazdaságpolitikát ilyen mértékig a hideg közgazdasági számítás helyett a politikai konstrukció sodrása. A kérdés most leginkább az: a jelenlegi világgazdasági feltételek mellett lehetséges-e a korábbinál lényegesen magasabb növekedés nálunk - jegyezte meg.

A Költségvetési Tanács számításai szerint a különadók terhét az érintett cégek hozzávetőleg fele részben szétterítik majd a gazdaság egészére. Sokak véleményével szemben, az egykulcsos adó Szlovákiában és Romániában önmagában nem növelte jelentősen a gazdasági növekedést, nem fehérítette ki nagy arányban a nem adózó gazdaságot, viszont a válság idején igencsak hiányoznak a kieső bevételek az államháztartásból. A most háttérbe szorított, de finanszírozási rendszerükben nem megújított területek, az egészségügy, a közoktatás intézményei idővel zajosan követelhetik a náluk égetően hiányzó pénzeket.

A Fidesz mindenhol államosít és központosít, ebből hosszabb távon aligha lehet olcsó közigazgatás - vélekedett az elemző.
A nyugdíj-megtakarítások folyó költségvetési felhasználása nélkül jövőre valójában hatszázalékos lenne az államháztartási hiány. Kellő gazdasági növekedés hiányában, a különadók fenntartása nélkül három év múlva nehezen lesz finanszírozható a költségvetés. A hagyományos közgazdaságtan nem ígér túl sok jót az új gazdasági iránynak, de sok függ a világgazdaság jövőbeli növekedésétől is.

A létező magyar kapitalizmus mindenképpen jelentős korrekciókra szorul, ám Orbán Viktor inkább sokban a fennálló antitézisét keresi. Választók tömegei akarják a váltást, a Fidesznek nemigen van más: csak előre. Néhány esztendő és mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhatjuk majd, sikeres-e új közgazdaságtan - zárja elemzését Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.