Jövő kedden szavazhat az Országgyűlés Lázár János javaslatairól

Infostart
2010. november 8. 19:30
Jövő hét kedden fogadhatja el az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról, valamint a 98 százalékos különadóról szóló javaslatokat. Az Fidesz öt évre visszamenőleg vizsgálná a végkielégítéseket, a taláros testület pedig csak akkor dönthetne költségvetési ügyekben, ha azok sértenek valamilyen alapjogot.

A korábbi tervekkel ellentétben szerdán is ülésezik az Országgyűlés, ekkor szavazhatnak a képviselők Lázár János Fidesz frakcióvezető 98 százalékos különadóról és az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról benyújtott javaslatainak módosításáról. Ezek értelmében az Alkotmánybíróság dönthetne költségvetési és adójogszabályokról, ha ezek bizonyos alkotmányos alapjogokat sértenek - mondta Lázár János.

Az állami és önkormányzati vezetőkre valamint cégekre vonatkozó 98 százalékos végkielégítési különadó módosítása értelmében a nyugdíjba vonulókra nem vonatkozik a szabályozás. Az állami vezetők továbbra is két millió forint feletti végkielégítésük és szabadságmegváltásuk után fizethetik az adót, egyéb esetben azonban 3,5 millió forintnál lenne a plafon. Mindez a 2005. január 1-je után megszerzett jövedelmekre vonatkozna, és 2011. március végéig kellene befizetni. Ehhez módosítani fogják az alkotmányt.

A bővítés miatt értelemszerűen már a költségvetés sem csak egy milliárd forintot várhat a különadóból, hanem Lázár János szavai szerint súlyos milliárdokat.

Az érdekképviseletek csak a nyugdíjak különadó-mentességét támogatták egyhangúlag az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén - mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

Szerintünk a 2010-es évre való visszamenőlegesség is aggályos, de az, hogy ez öt évre visszamenőleg legyen érvényes, biztosan igen komoly problémákat vetne fel.

Az ellenzéki pártok szintén aggodalmuknak adtak hangot. Az MSZP-s Tóbiás József szerint 2002. május 17-éig kellene visszanyúlnia a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések különadóztatásának, mert, mint emlékeztetett, akkor jelentős összeget vettek fel olyanok, akik ma tagjai az Orbán-kormánynak.

Az Alkotmánybíróság jogkörei kapcsán az MSZP-s Bárándy Gergely az alkotmányügyi bizottság ülésén úgy fogalmazott: nem jelent előrelépést a korábbiakhoz képest.

Ugyanebben a vitában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének bármilyen jogcímen történő megkurtításához a Jobbik sem fog asszisztálni.

A különadó kapcsán a párt részéről korábban Volner János úgy fogalmazott: a Lázár János által bejelentett módosításokkal a Jobbik javaslatait vette át a kormány, így támogatják az elképzelést, bár az eljárást nem tartják illendő gyakorlatnak.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélte: a módosítással sem történt áttörés, megmaradhat a félelem az emberekben, hogy ha felveszik fizetésüket, később az állam azt visszakéri, mondván, hogy a jó erkölcsbe ütközött. Az alkotmánybíróság jogkörét szűkítő törvényjavaslatot pedig szintén vissza kellene vonni.

"Tanulja meg a parlament, a kormányzat azt, hogy egy alkotmányos demokráciában minden hatalomnak vannak korlátai, és például a bíróságok, az ügyészség vagy éppen az alkotmánybíróság munkája tabu kell, hogy legyen az alkotmányos keretek között egy parlamenti képviselő vagy egy kormánymegbízott számára" - fogalmazott.

Ha a módosításokat szerdán megszavazza a ház, leghamarabb jövő kedden fogadhatják el az új szabályozásokat.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást