Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatát 294 igen szavazattal, 44 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadták el. A szocialista képviselők nemmel voksoltak, az LMP-frakció tagjai pedig tartózkodtak. A fideszes Varga István szintén nemmel szavazott. Orbán Viktor kormányfő múlt szerdán jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik az idei évtől három éven keresztül. A miniszterelnök korábban részletesen ismertette a kormány második gazdasági akciótervét az Országgyűlésben. Orbán Viktor napirend előtti parlamenti felszólásában azt mondta: a második akcióterv a közterhek arányos elosztásában, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését. A kormányfő megismételte: januártól bevezetik a kiszámítható, átlátható, egykulcsos adórendszert. Szólt arról is, hogy közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét fél részére elfogadható módozatát is. Orbán Viktor a tervezett intézkedések között említette, hogy megkezdik a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében; bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban.
Mi a közérdek?
Az MSZP szerint nem az a közérdek, amit a kormányfő vagy a pártja annak minősít. A miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője azt mondta: az egykulcsos adó rossz a kisebb keresetűeknek, így nem lehet igazságos, mert csak a gazdagok járnak jól. A Jobbik egyetért a PPP-programok leállításával, valamint az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelésével, ugyanakkor azt javasolja, hogy a válságadóból vegye ki a kormány az internet-szolgáltatást. Az LMP több, a kormányfő által bejelentett intézkedést helyesnek és támogathatónak tart, de hiányolja a társadalmi egyeztetést, emellett attól tart, hogy a telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó miatt több hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű vállalkozás is csődbe mehet.
Elégedett az EU
Elégedett az Európai Unió azzal, ahogyan a magyar hatóságok reagáltak a vörösiszap-katasztrófára. Krisztalina Georgieva katasztrófavédelmi és humanitárius segítségnyújtási ügyekben illetékes biztos budapesti tárgyalásai után elmondta: az unió a természeti katasztrófák kárainak enyhítését szolgáló úgynevezett szolidaritási alapból nem nyújthat segítséget, de a környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokat szolgáló strukturális alapokból átcsoportosíthatnak pénzeket. Közben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte: civil humanitárius koordinációs központot hoz létre, hogy a legnagyobb karitatív szervezetekkel közösen szervezzék meg a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak segítését és az érkező adományok felhasználását.
Központ a népirtás ellen
Aláírta a Népirtás és Tömeges Emberi Jogsértés Megelőzési Központ alapító okiratát a külügyminiszter. Martonyi János a harmadik budapesti emberi jogi fórumon azt mondta: az intézmény remélhetőleg a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség végéig megkezdi működését. A miniszter hangsúlyozta: a központ két jelentős magyarországi intézmény, a Közép-európai Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködése eredményeként jöhet létre.
Hernádi: A Mol dönti el, ki a stratégiai partnere
A Szurgutnyeftyegaz tulajdonszerzését nevezte a Mol és Oroszország közötti kiváló viszony egyetlen problémás pontjának a magyar olajtársaság elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a Mol igazgatósága pénzügyi befektetőnek tekinti az orosz társaságot, a Szurgutnyeftyegaz azonban stratégia befektető szeretne lenni. Hangsúlyozta: erről nem az orosz cég, hanem a Mol dönt. Úgy vélte: a Mol felvásárlásának akkor lenne helye, ha valaki hatékonyabban tudná működtetni az eszközöket; a részvényeseket, a fogyasztókat, az egyes országokat, és azok kormányait pedig sikeresebben győzné meg arról, hogy fenntartja az ellátásbiztonságot.
Csak a benzin ára emelekdik
Szerdán bruttó három forinttal csökkenti a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol, miközben a 95-ös benzin négy forinttal drágul. Sándor Dávid, a Portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta: a mostani változtatással a benzin átlagára 339 forintra nő, a gázolajé 323 forintra csökken. Hangsúlyozta: az autósok akár 30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Elutasította az NKH az Alstom fellebbezését
Elutasította a Nemzeti Közlekedési Hatóság az Alstomnak a 2-es metróra szánt szerelvények típusengedélyével összefüggő fellebbezését. A hatóság azzal indokolta az elsőfokú, az engedély kiadását július végén megtagadó határozat helybenhagyását, hogy a jogszabálytól eltérő fékrendszer biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása nem történt meg megfelelően. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés felülvizsgálatát a bíróságnál lehet kezdeményezni.