Közömbösíti a vörösiszapban lévő nátronlúgot a levegőben található szénsav, így az egy sokkal kevésbé káros anyaggá, mosószódává alakul - mondta az InfoRádiónak Kótai László, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa.
A szakértő közölte: az anyagból a száradás következtében felszabaduló és a szél által akár kilométerekre is elhordott por ezért inkább kellemetlen tüneteket okoz - a légutakba jutva irritálja azokat és csíp -, de kevésbé káros.
A legkisebb veszélyt a porban előforduló nehézfémek okozzák, mivel azok nem könnyen mobilizálhatók, nem oldódnak - magyarázta Kótai László, aki ennek ellenére pormaszk viselését javasolja a vörösiszappal elöntött területeken dolgozóknak.
A szakértő szerint a legfontosabb most az, hogy az ajkai timföldgyár tározójából kiömlött anyagot összegyűjtsék, így akadályozható meg, hogy a napos, száraz időben annak felületéről por szabaduljon fel.
Az MTA tudományos főmunkatársa szerint a por nem okoz komoly terhelést, hiszen nem kerül belőle sok a levegőbe, a helyzeten segíteni azonban igazán csak az tud, ha megérkezik a csapadék.
Hanganyag: Gál Ildikó