Félévente vizsgálnák a zagytározókat Magyarországon

Infostart
2010. október 14. 16:58
Pénteken újra megkezdi a termelést az ajkai timföldgyár; ennek feltétele az volt, hogy elkészüljön az a hármas gátrendszer, amely a múlt hétfőn elöntött Kolontárt és Devecsert védi egy esetleges újabb vörösiszap-áradattól. Közben a Károly Róbert Főiskola munkatársai lézerszkennerrel mérték fel a két másik magyarországi zagytározó állapotát, és azt javasolják, hogy az ellenőrző repüléseket félévente ismételjék meg. Kiderült az is, hogy nem kell kicserélni a talajt az iszappal elöntött területeken.

Multiszenzoros technológiával vizsgálták meg csütörtökön a mosonmagyaróvári és az almásfüzitői vörösiszap-tározók állapotát a Károly Róbert Főiskola munkatársai. Ezt a módszert használták a szakértők a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés mértékének megállapításához is.

Bíró Tibor dékán az InfoRádiónak elmondta: az ajkai katasztrófa előtt nem végeztek ilyen típusú - lézerszkenneres - repüléseket a magyarországi zagytározók fölött, a történtek nyomán azonban érdemes lenne bevezetni a félévenkénti ellenőrzést.

A dékán hangsúlyozta: a katasztrófa világossá tette, hogy nincs megfelelő megfigyelőrendszer, illetve módszer arra, hogy nagy felületeket viszonylag nagy pontossággal mérjenek fel, a Károly Róbert Főiskola által kidolgozott és alkalmazott technológia azonban alkalmas lenne erre.

Bíró Tibor azt nem kívánta elárulni, hogy mennyibe került az ajkai, illetve a másik két zagytározó multiszenzoros vizsgálata.

Nem olyan nagy a baj


Nem kell kicserélni a talajt a vörösiszappal érintett területeken. A Magyar Tudományos Akadémia vizsgálata szerint a mikroelemek koncentrációja magasabb ugyan, de nem éri el a határértéket. A mezőgazdasági földeken és kiskertekben csak egy-két év múlva lehet ismét ültetni - hívta fel a figyelmet az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója.

Nehézfémek jelenlétét mutatták ki a talaj felső tíz centiméteres rétegében, ami valószínűsíthetően a vörösiszapból ered, de a mikroelemek koncentrációjának nem haladja meg a határértéket, ezért talajcserére nincs szükség - közölte Anton Attila.

A szakértő kiemelte: a mezőgazdasági termőterületekről, ahol lehet, el kell távolítani a vörösiszapot, utána pedig kezelésekkel kell segíteni a talaj regenerálódását. Egy-két év szükséges ahhoz, hogy helyreáll a talaj összes funkciója - tette hozzá.

A kiskertekben is ajánlott egy-két éves pihentetés, de a gyümölcsfákat nem kell kivágni, csak meg kell tisztítani - hangsúlyozta Anton Attila, aki a közvetlenül a katasztrófa után még arról beszélt, hogy várhatóan talajcserét kell majd végezni az iszappal elöntött területeken.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Bíró Tibor, a Károly Róbert Fõiskola dékánja
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást