Az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és felzárkóztatási biztosa a romák uniós alapokból történő felzárkóztatásáról rendezett konferencián vett részt és szólalt fel Bukarestben.
Elmondta: a franciaországi események felgyorsították azt a munkát, amely a romák felzárkóztatását és a társadalomba való integrálódását tűzi ki célul. Hangsúlyozta: a pénzügyi válság és recesszió miatt egész Európában bekövetkezett foglalkoztatási válság a cigány lakosságot különösképpen sújtja, mivel jellemzően alacsony képzettségű társadalmi csoportról van szó, s körükben erősödött a gettósodás. "Ezek a viszonyok elfogadhatatlanok" - szögezte le a biztos.
Romániában él a legnagyobb lélekszámú cigány népesség az Európai Unió országai közül, ennek következtében itt a legnagyobbak a kihívások - tette hozzá a magyar biztos. De általános szinten is igaz - fejtette ki -, hogy minden gazdasági válság súlyosbítja a szociális problémákat. A cigányság helyzete már hosszabb idő óta meglehetősen súlyos volt, nemcsak szociális, hanem politikai anomáliák melegágya is - állapította meg Andor László.
Szerinte a gazdasági válság időszakában, amikor a szokásosnál is nagyobb mértékben veszíthetik el a reményt az eleve hátrányos helyzetben lévő vagy rossz foglalkoztatási viszonyok között élő emberek, a migráció mértéke is növekszik.
"Mi nem gondoljuk azt, hogy európai állampolgárok nagy számban való kitoloncolása a jövőben bármilyen formában gyakorlattá válhatna vagy elfogadható lenne" - mondta a biztos. Szerinte arra kell számítani, hogy a jövőben továbbra is lesz unión belüli vándorlás, s nemcsak a három diplomás fejlesztő mérnökök vagy fogorvosok fogják más országokban keresni a boldogulásukat, hanem a szakmunkások vagy a szakképzetlenek is. Fogadásukra és integrációjukra fel kell készülni azokban az országokban is, ahol ezek az emberek lakni szeretnének.
A konferencián a biztos arról is beszélt, hogy várhatóan még az év vége előtt előterjeszti első jelentését az a munkacsoport, amely a roma integrációt elősegíteni hivatott EU-források felhasználását ellenőrzi.
Rámutatott: több olyan terület, ahol hatékony fellépésre van szükség - így például a foglalkoztatásban, az oktatásban, a lakásügy területén vagy az egészségügyben -, tagállami hatáskörbe tartozik. Az EU ugyanakkor jelentős támogatást fog nyújtani - tette hozzá.