A MAL Zrt. cégvezetőjének szabadlábra helyezését kérik - lapszemle

Infostart
2010. október 13. 08:38
A Magyar Nemzet az iszapkatasztrófa felelősségének kérdésével foglalkozik több oldalon keresztül. A MAL Zrt. cégvezető-alelnökének szabadlábra helyezését kéri a nyomozási bírótól Bánáti János ügyvéd. A védő szerint nem állapítható meg sem bűncselekmény gyanúja, sem pedig az előzetes letartóztatás különös feltétele.

Ruttner György, a cég tulajdonosainak jogi képviselője jogi nonszensznek nevezte a Mal Zrt tulajdonosi köre büntetőjogi felelősségének felvetését a vörösiszap-szennyezéssel kapcsolatosan.

Bakonyi Zoltán, a MAL Zrt. cégvezetője édesapja révén került az alumíniumiparba. Bakonyi Árpád ma is résztulajonosa az ajkai társaságnak.

A Népszabadság arról ír, hogy nem kér a Magyar Nemzeti Bank javaslataiból a Nemzetgazdasági Minisztérium. Lényegében így összegezhető a tárca véleménye, amit levél formájában hozott a jegybanki vezetők tudomására.

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben foglalta össze, hogy milyen intézkedésekkel lehetne javítani a lakossági hitelek átláthatóságán. A lap úgy tudja, hogy a Matolcsy György vezette tárca egyetért a javaslatban megfogalmazott célokkal, és jelzi, hogy folyamatban van egyes pénzügyi tárgyú jogszabályok megalkotása, valamint módosítása, és az erről szóló előterjesztés kidolgozása során egyeztetni fognak a pénzügyi intézmények képviselőivel a Magyar Nemzeti Bank javaslatairól.

Az Index arról számol be, hogy hiába hivatkozik a nemzeti együttműködés rendszerére Szeged újraválasztott szocialista polgármestere, Botka László a jelek szerint nem kaphat támogatást az új városvezetés megválasztásához a Fidesztől. A képviselő-testületben 14 képviselője van a Fidesz-KDNP-nek, míg a polgármestert 12 szocialista támogatja. A szerdai alakuló közgyűlés előtt a többségben lévő ellenzék csak egy helyettes kinevezését engedélyezné Botkának, ami működésképtelenné teheti a városvezetést.

A Napi Gazdaság szerint egy nap alatt szaladt végig az Országgyűlésen az idei költségvetés módosítása, amely mintegy 65 milliárd forinttal növeli a kormány mozgásterét, a hiánycél veszélyeztetése nélkül. A költségvetés általános tartalékát megemelnék azzal a 35,2 milliárd forinttal, amit a MOL fizetett be. A kórházak konszolidációját szolgáló javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap 2007-2008-ban keletkezett 27,5 milliárd forintos többletét a kormány e célra fordítaná.

Valamennyi jelentősebb külföldi érdekeltségű magyar hitelintézet vagy anyabankja cáfolta azt a hírt, miszerint három nagy piaci szereplő is távozni készül az országból - írja a Világgazdaság. Az érintettek egybehangzóan leszögezték: bár a különadó súlyos terhet jelent, elkötelezettek a magyar piac iránt, és nincs ok arra, hogy felszámolják hazai érdekeltségeiket.

A lapnak nyilatkozó szakértők rámutattak arra: kétségtelen, hogy a különadó miatt veszteséges piaci szereplők száma ugrásszerűen megnőhet 2010-ben, ám a távozás nem éri meg.

A pénzcentrum.hu írása szerint az aggasztó demográfiai és várható élettartamra vonatkozó adatokra tekintve nem nehéz megállapítani, hogy magas lesz azon férfiak aránya, akik hosszú éveken át fizették a járulékokat, ennek ellenére nem lesznek a rendszer haszonélvezői. Különösen a középkorú férfiak körében magas a halálozási arány, számítások szerint a magyar férfiak 36 százaléka nem éli meg a tavaly bevezetett, de csak 2022-re megvalósuló 65 éves nyugdíjkorhatárt.

Svédországban ez az arány 12 százalék, míg Romániában tízből csak hat férfi éli meg a 60 éves kort. A várható élettartam alapján a dél- és nyugat-európaiak több mint egy évtizeden át élvezhetik a nyugdíjas éveket, a közép-kelet-európai régióban erre átlagosan csak 4-6 év adatik meg.

Hanganyag: Kálló Izabella


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást