Hogyan dolgozzák fel a károsultak a vörösiszap-katasztrófát?

Infostart
2010. október 11. 16:50
Akiknek teljesen megsemmisült az otthonuk a vörösiszap-katasztrófa következtében már beletörődtek abba, hogy máshol kell új életet kezdeniük, de olyan is van, aki semmiképp sem akarja elhagyni a korábbi életterét - mondta Lénárt Ágota. A krízisintervenciós csoport pszichológusa hangsúlyozta, a szakemberek segítenek annak feldolgozásában is, hogy a károsultaknak teljesen új környezetben kell majd új életet kezdeniük.

A krízisintervenciós munka abban segít az embereknek, hogy a trauma feldolgozása könnyebb legyen számukra, és minél hamarabb vissza tudjanak térni az élet normális kerékvágásába - mondta az InfoRádiónak a vörösiszap-katasztrófa helyszínén dolgozó krízisintervenciós csoport pszichológusa.

Lénárt Ágota hozzátette: a trauma feldolgozása mindenkinél más, és függ a személyiségtől, valamint attól, hogy átéltek-e már ehhez hasonlós katasztrófahelyzetet. A feladat elsősorban az, hogy minél kisebb legyen a poszttraumás stresszbetegség kialakulásának az esélye, illetve ha kialakul, akkor annak a mértéke kisebb legyen.

A szakember szerint a tapasztalat az, hogy ha ilyen krízisintervenciós munkával segítik az embereket, akkor könnyebben tudnak túl lenni a nehézségeken, és hamarabb tudnak visszailleszkedni.

Lénárt Ágota szerint nagy különbségek vannak a károsultak között: van, aki a végsőkig ragaszkodik a házához, és nem akar elmenni, és van olyan, aki gondolkodás nélkül azt mondta, máshol kezd új életet. Azok, akiknek a háza súlyosan megrongálódott, nagyrészt elfogadták a helyzetet és belenyugodtak abba, hogy számukra az a legjobb megoldás, hogy egy másik helyre költöznek.

Az emberek várják a társadalmi támogatást és a minél hamarabbi intézkedést, mert ha minél előbb megtudják, hogyan változik az életük és mit remélhetnek, akkor könnyebben vészelik át ezeket a napokat - fűzte hozzá a pszichológus.

Szívszorító


A kerteket 30-40 centiméteres iszapréteg borítja, ha az felszárad, még nagyobb veszélyt jelent a lakosságra - mondta Czeidli József az InfoRádiónak. A devecseri önkormányzat képviselője szerint a károsultak közül nem költözik el mindenki, de nagyon elkeseredettek az emberek, és félnek attól, hogy az iszap milyen hatással lesz az egészségükre 10-15 év múlva.

Ehhez a 700 éves mezővároshoz kötődünk, kultúránk és hagyományaink vannak. Szívszorító lenne ezt itt hagyni - mondta a képviselő.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lénárt Ágota, pszichológus
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Czeidli József, Devecser önkormányzatának képviselõje
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást