Azokból a jelöltekből lesznek képviselők, vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester) , akik a legtöbb szavazatot kapják; így tehát ha valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így itt a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, ki nyer mandátumot. A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.
Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy - elvileg - akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha azon senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapott jelölt között szavazategyenlőség alakult ki, a többszöri átszámolás után is.
Az önkormányzati választáson mintegy 8,2 millióan szavazhatnak a megméretésen induló jelölőszervezetekre és a 68 ezer jelöltre, valamint - közvetve - a területi és kompenzációs listákon szereplő jelöltekre.
A jelöltek túlnyomó többsége - ahogy a korábbi választásokon is - függetlenként vesz részt a megméretésen.
Kevesebb az elosztható kompenzációs mandátum
Nehezebb lesz a kompenzációs listákról mandátumot szerezniük a jelölőszervezeteknek, mint négy éve, mert nem csak összességében, hanem arányaiban is csökkent az így megszerezhető képviselő-testületi helyek száma.
A választási törvény nyár elejei módosítása nyomán mintegy harmadával csökkent a megszerezhető önkormányzati képviselői mandátumok száma. Míg a 2006-os választás előtt még 25 ezer mandátum várt gazdára, addig most már csak 17 ezer.
Ezen belül a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken - ahol úgynevezett vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületből és kompenzációs listáról - kerülhetnek a képviselők a testületekbe, az egyéni választókerületekben elnyerhető képviselői helyek száma kevesebb mint 20 százalékkal csökkent (2.079-ről 1.657-re), a kompenzációs listáról megszerezhető helyek száma pedig mintegy 55 százalékkal (1.415-ről 641-re).
A kompenzációs mandátumok célja az, hogy a politikai erőviszonyokat kiegyenlítse, a győztes "erejét" (képviselő-testületi arányát) némileg tompítsa és lehetőséget biztosítson arra, hogy minél több jelölőszervezet bekerülhessen a testületbe.
A kompenzációs mandátumokat a vegyes választási rendszerben az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok arányában osztják ki a jelölőszervezetek között.
A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken nem juthat kompenzációs listáról mandátumhoz az a jelölőszervezet, amelyik nem tudja átlépni az ötszázalékos küszöböt, ám létezik az implicit (rejtett) küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti.
A jogi (ötszázalékos) küszöb átlépése éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy "járna" ugyan mandátum a jelölőszervezetnek, csak "nem jut", mivel az utolsó mandátum megszerzése "több szavazatba kerül", mint ahány a jelölőszervezetnek van.