"A szocialisták és Horváth Csaba azt mondta, rendbe tették a BKV-t. Szerintem inkább elintézték" - mondta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós István hozzátette: a közlekedési társaság teljes adósságállománya körülbelül 400 milliárd forint, ami azért tűnhet olykor kevesebbnek, mert a jelenlegi városvezetés "szeret elfeledkezni" a belső adósságról, ami például a járműpark rossz állapotából adódik.
A politikus a MÁV-val és a Volánnal közösen tervezi rendezni a BKV helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a végleges intézkedésekről csak a tényleges pénzügyi állapot megismerése után lehet majd egyeztetni, de - egyebek mellett - szeretné kihasználni a MÁV tizenegy elővárosi vonalát.
Tarlós István közölte azt is, hogy tervezi a dunai kishajó-forgalom újraindítását, és szigorú feltételek mellett kiszervezné a BKV buszközlekedésének egy részét. Mint mondta: ezzel nagy terhet vennének le a cégről, mert nem kellene szinte azonnal több mint ezer új buszt vásárolnia a személyszállításra alkalmatlanná válók kiváltására. Ez utóbbi tervezet kapcsán a főpolgármester-jelölt kiejlentette: szó sincs arról, hogy privatizálni kívánják a BKV-t, vagy arról, hogy a cégnek jelenleg dolgozó buszsofőrök állás nélkül maradnának.
Tarlós István arról is beszélt, hogy a közlekedési cég talpra állításához komoly állami segítségre is szükség lesz, mivel a tervezett átalakítások, bár csökkentik a költségeket és növelik a hatékonyságot, nem elegendőek a BKV konszolidációjához. A politikus megjegyezte: az összegről egyelőre nem egyeztek meg a kormánnyal.
Együttműködésre törekszik
Tarlós István szólt arról is, hogy ha megválasztják, néhány hónapon belül felmérik a budapesti úthálózat állapotát. A főpolgármester-jelölt szerint felül kell vizsgálni a tulajdonviszonyokat is és a fenntartást, a felújítást egységesen kellene kezelni, éppúgy, mint a csatornázást.
"A felmérések, a javítások szakszerűségének biztosítása és a műszaki ellenőrzés megszervezése nem kerül sok pénzbe. Sok pénzbe az kerül, hogy a fővárosi utak állapotát általában feljavítsuk" - tette hozzá a politikus, aki úgy vélekedett: a kerületi önkormányzatokat meg kell majd győzni arról, hogy például a jelenleg hozzájuk tartozó úthálózat átvétele nem jelenti a hatáskörük szűkítését.
A Fidesz-KDNP jelöltje hangsúlyozta: ha őt választják főpolgármesterré, szorosan együttműködik majd az egyes városrészek vezetőivel. Akiket - vélekedett - biztosítani kell afelől, hogy, az MSZP-s politikusok szavaival ellentétben, nem fogják megszüntetni a kerületeket. "Ez egy ordenáré hazugság, senki nem mondott és nem is gondolt ilyet" - jelentette ki.
A városrendezési tervekről is egyeztetne a kerületi polgármesterekkel Tarlós István, mert mint mondta, az egységes városszerkezetet nem lehet huszonnégy önálló koncepció alapján kialakítani. Az elképzelések ugyanakkor egymáshoz csiszolhatók, így születhet kompromisszumos megoldás - tette hozzá.Három feltétel
Azzal kapcsolatban, hogy megválasztása esetén mekkora lenne az új városvezetés mozgástere, a politikus elmondta: sok függ attól, milyen állapotban van a kassza, hogy lehet-e együttműködni az ellenzékkel, illetve hogy a következő jogszabályváltozások elősegítik-e, vagy esetleg tovább nehezítik az irányítást.
Tarlós István elismerte: az is előfordulhat, hogy a saját politikai támogatói körében jelennek meg törésvonalak, de hangsúlyozta, hogy folyamatosan egyeztet a miniszterelnökkel, és úgy látja, hogy Orbán Viktor elszánt, szerinte is rendet kell teremteni a fővárosban.
Kívánságlista
A főváros hatékonyabb működése érdekében számos jogszabályt is meg kellene változtatni, ilyen például az önkormányzati, a közbeszerzési és az adótörvény, de szükség lenne az államháztartási, az építési és a lakástörvény módosítására is.
Az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban Tarlós István elmondta: annak tartalmát csak 2014-es hatállyal lehet módosítani, az ugyanis káoszt okozna a rendszerben, míg a közbeszerzési törvényről szólva azt kifogásolta, hogy a jogszabály nem biztosítja a tisztességes eljárást, valamint a szakszerűséget.
Az adótörvény módosítása előtt újra kellene gondolni az adóbevételek megosztásának kérdését. Az egykulcsos adórendszernek erre is van hatása, annak bevezetésével ugyanis a központi hatalom viszonylag alacsonyabb szinten határozza meg a hozzá befolyó terhek mértékét, így az adóztatási lehetőségek egy részét átengedi az önkormányzatoknak. Vagyis így több pénz jutna Budapestnek az ott élők adójából, anélkül, hogy több terhet varrnának a nyakukba - fejtegette a politikus.
Hanganyag: Exterde Tibor