Az áprilisi országgyűlési választáson még 43 órás volt a kampánycsend. Most vasárnap már csak 19 órán keresztül, 0 órától este hét óráig tiltott a választók befolyásolása, tehát például politikai gyűlések szervezése, a választási plakátok kiragasztása vagy a közvélemény-kutatások eredményének ismertetése. Szombaton viszont egész nap szabad kampányolni, és a pártok kihasználják ezt: a Fidesz elnöke, Orbán Viktor például Nyíregyházán erre biztatta az aktivistákat.
A választási eljárásról szóló törvény nyári módosítását a Fidesz kezdeményezte, de a kampánycsend szükségességéről már régóta vitatkoznak a szakértők és a politikusok.
A 2006-os parlamenti választás előtt például Takács Albert alkotmányjogász, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának akkori helyettese azt mondta, hogy a korteskedés szabályozása már nem felel meg a mai kor elvárásainak, mert nem mérhető, hogy egy-egy kampánycsend-sértés hogyan befolyásolja a választókat.
Tóth Zoltán választási szakértő ezzel szemben már 2006-ban is úgy látta, hogy bár a kampánycsendre vonatkozó szabályok betartása nehezen ellenőrizhető, de a hazai politikai élet stílusa miatt szükség van a másfél napos szünetre.
Az Országos Választási Bizottság is megosztott a kérdésben. A testület elnöke, Bordás Vilmos például indokoltnak tartja kampánycsend intézményét, mert szerinte az állampolgárok és a média nagy része jogkövető magatartást tanúsít, a bizottságok és a bíróságok elé csak "pitiáner" ügyek kerülnek.
A kampánycsend-sértést a választási bizottság állapítja meg, a végső döntést pedig a bíróság hozhatja meg a voksolás után, amikor már általában senkit sem érdekel, és semmit sem befolyásol a határozat.