A Magyar Nemzet keddi számában írt arról, hogy mégsem tagozódik be a Külügyminisztériumba az MKI, miután a tárca vezetése értesült a központi elképzelésekről, elérte azok visszavonását.
A kutató elmondta: az MKI-t nem tagolják be a Külügyminisztérium szervezeti rendszerébe, éppen a tárca érte el, hogy a korábban bejelentett tervekkel szemben ne integrálják a kormányzati adminisztrációba.
Magyarics Tamás kifejtette, hogy az MKI "félig-meddig független státusú", nem tekinthető teljes mértékben nem kormányzati szervezetnek (NGO), ugyanis működését a központi költségvetésből finanszírozzák.
Az MKI munkatársai megtartják kutatói szabadságukat, nem lesznek kormánytisztviselők, nyilatkozataikat nem kell előzetesen egyeztetniük a Külügyminisztériummal. Az intézetben a kutatási témák továbbra is a kutatói szabadság alapján, a tárcától függetlenül jelölhetők ki, ugyanakkor a minisztériumnak is lehetnek megrendelései, kérései azzal kapcsolatban, hogy az intézet milyen területre koncentráljon.
Az intézmény a Külügyminisztériumnak tanácsadással is szolgál: együttműködik a stratégiai tervezési főosztállyal, elsősorban a közép- és hosszú távú magyar külügyi stratégia kidolgozásában - mondta az igazgató, emlékeztetve, hogy Göncz Kinga minisztersége idején erre több más intézet mellett az MKI-t is felkérték.
A külügyi intézet ezenkívül továbbra is ellátja azt a nagyon fontos feladatát, hogy rendezvényeken fórumot teremt a kormányzati és nem kormányzati vélemények ütköztetésére, s nyitott marad a nagyközönség előtt - hangsúlyozta.
Magyarics Tamás rámutatott, ha az MKI-t - amely jelenleg részt vesz az európai kutatóintézetek munkájában - kormányhivatallá minősítették volna, nagyon sok élő szakmai kapcsolatot veszített volna el. Kormányzati betagozódás esetén az intézet bizonyos mértékben elveszítette volna kutatói függetlenségét, egy kormányhivatalnoknak ugyanis a mindenkori kormány hivatalos álláspontját kell képviselnie - tette hozzá.
"Szakmailag általános volt a vélemény, hogy nem lett volna indokolt az átsorolás" - mondta az igazgató, hozzátéve, egy kutatóintézet kormányhivatallá átsorolása nemzetközileg "meglehetősen szokatlan".
Magyarics Tamás azt mondta: a tárca vezetése úgy gondolta, ilyen átsorolás szakmai szempontból nem teljesen megalapozott. Úgy tudja, az MKI átsorolásának tervét véleményezésre megküldték a külügyi államtitkároknak, helyettes államtitkároknak és főosztályvezetőknek, és "ezek a tisztviselők valószínűleg azt a véleményt képviselték, hogy a külügyi intézetet nem kellene átalakítani". Az igazgató szerint feltehetően személyesen Martonyi János miniszter járt el az ügyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál.
Kollégáival együtt örül - hangsúlyozta az intézetvezető -, hogy az MKI megtartja jelenlegi státusát, és annak is, hogy a helyén maradhat, a korábbi jelzésekkel szemben nem költöztetik el az I. kerületi Bérc utca 13-15. alatti épületből.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek szeptember közepén azt mondta: költségvetési szerveket alakítanak át a közeljövőben központi hivatallá, a kormány elkezdte a háttérintézmények rendszerének átalakítását.
A kereszténydemokrata politikus utalt a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatra, amelynek értelmében átalakul a Szülőföld Alap Iroda, a korábbi OKM Támogatáskezelő Igazgatósága, a Magyar Külügyi Intézet, a PM Nemzeti Programengedélyező Iroda, valamint az Ecostat Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet. Elmondta, hogy az érintett háttérintézmények működése a központi hivatallá alakulással költséghatékonyabbá válik, a kormány éves szinten a lépéstől több száz millió forintos megtakarítást vár.