Az ajánlószelvények gyűjtése az adatvédelmi törvény szerint adatkezelésnek minősül, ehhez pedig az adatkezelőnek, azaz a kopogtatócédulát gyűjtő jelöltnek nyilvántartásba kell vetetnie magát. Regisztrálniuk egyénileg csak a függetlenként induló jelölteknek kell, a párt vagy jelölő szervezet támogatásával indulók esetén elég, ha a párt vagy a szervezet szerepel a nyilvántartásban.
Az idei helyhatósági választások derítettek fényt arra, hogy az 1992-ben hozott törvény betartása akadályokba ütközik. A több mint 35 ezer függetlenként induló jelöltből ugyanis mindössze 8650-en tettek eleget az előírásnak.
Az Országos Választási Iroda a felmerült problémára úgy reagált: a választási szervek csak a választási eljárási törvényben foglaltak betartását ellenőrzik, az adatvédelmi törvény előírásait nem. Jackli Tamás szóvivő az InfoRádiónak elmondta: az eddigi gyakorlat értelmében e mulasztás miatt a jelölteket nem kell törölni a nyilvántartásból.
Az adatvédelmi nyilvántartás vezetése, felügyelete az adatvédelmi ombudsman feladata. Jóri András írásos válasza szerint viszont az adatvédelmi nyilvántartás ismertető, bemutató jellegű, azaz jogot, kötelezettséget nem keletkeztet a regiszterben való szereplés, illetve annak elmaradása. Ennél fogva a jogalkotó egyedi szankciót sem fűzött a nyilvántartásba való bejelentés elmulasztásához - szól a közlemény.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Csonka Ernő az InfoRádiónak elismerte: létező problémáról van szó, mint mondta: az önkormányzati választások után felülvizsgálják a jogszabályi hátteret.
Az adatvédelmi biztos javaslata szerint meg kellene szüntetni, vagy meg kellene változtatni az ajánlószelvény jogintézményét, egyszerűsíteni, szűkíteni kellene az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezés előírásait. Jóri András szerint ezzel a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség is megszűnne.