Az ellenzéki pártoknak, az alkotmánnyal foglalkozó társadalmi szervezeteknek és független szakértőknek címzett levélben az áll, hogy az intézet szerint az új alkotmány "a politikai harc középpontjába kerül", nem lehet a politikai közösség közös műve.
Ha az ellenzéki képviselők részt vesznek az alkotmányt előkészítő bizottságok munkájában, valamint később a parlamenti vitában, legitimálnak egy olyan új alkotmányt, "amelynek tartalmára - a kormánypártok által választott döntési technikák következtében - semmilyen érdemi hatásuk nem lehet" - figyelmeztetett az intézet.
Ha azonban az ellenzéki pártok eleget tesznek a levélben foglaltaknak, mentesülhetnek "attól a morális tehertől, hogy részt vesznek a két évtizede működő, a szabadság és a méltóság elvein alapuló, a hatalommegosztást és az alapjogok védelmét megfelelően biztosító alkotmányos szerkezet lebontásában és a helyébe lépő, bizonytalan alapokra építkező új rendszer kialakításában" - olvasható a dokumentumban.
Mint felidézték: a választási kampányban nem esett szó új alkotmányról, a Fidesz választási programja sem tett róla említést. Először csak a választások után beszélt Orbán Viktor kormányfő az új alkotmány szükségességéről, de ekkor még a 2012-es év második felét jelölte meg az elfogadás céldátumaként - tették hozzá.
Később többször módosították a dátumot, "bizonyos sajtóbeszámolók szerint március 15-ig" kell elfogadni az új alkotmányt, így az intézet szerint már nincs lehetőség nyilvános társadalmi vitára: az alapelvek ez év december végéig készülnek el, és a normaszöveg megírása csak ezután kezdődhet.
Az intézet tájékoztatása szerint érdeklődésükre Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem vesz részt az alkotmány előkészítésében, ami az intézet szerint ugyancsak arra utal, hogy a szövegezés csak az alapelvek elfogadása után kezdődik, jelenleg a közigazgatásban semmiféle érdemi munka nem folyik az ügyben.
Ez kizárja az érdemi nyilvános vitát - hangsúlyozták.
Mint a levélben olvasható, a kormánytöbbség nem indokolta az alkotmányozó folyamat többszöri lerövidítését, azt pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy "az alkotmányozás valamely politikai csoport vagy politikus pillanatnyi érdekének rendelődjék alá". Hozzáfűzték: a többszöri határidő-változtatásra más magyarázatot nem látnak.
Miközben az alkotmányozásra szánt idő néhány hónapra rövidül, nem kap kellő figyelmet az a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a hatályos alkotmány leváltása - vetette fel az intézet, emlékeztetve: az 1989-es alkotmány alapkérdéseiben az akkor meghatározó pártok egyetértettek, ezért is szolgálhatott húsz évig a magyar demokratikus politika alapjaként.
Az alkotmány "mindig több az alkotmány szövegénél", az idő múlása önmagában is erősíti legitimitását: az alkotmány "magába foglalja az értelmezések és a gyakorlat újabb és újabb rétegeit" - áll a levélben.