A napilap értesülése szerint az Orbán-kabinet majd egy tucat olyan szakdiplomatának a kiutazását tagadta meg, akik még a választások előtti hónapokban nyerték el új pozíciójukat. Az újság szerint Kemény Ádám - aki Ukrajnába utazott volna külgazdasági irodavezetőnek - több más hoppon maradt szakdiplomatához hasonlóan pert indít az ügyben, mondván: ez az eljárás komoly anyagi kárt okozott számára, nem beszélve arról, hogy szakmai előmenetelében is valós presztízsveszteséget jelent.
Már a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja, hogyan tűnt el korábban a gázszolgáltató Emfesz Kft.-ből mintegy 53 milliárd forint - írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja: az eljárást a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte ismeretlen tettes ellen, folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt.
A Magyar Nemzet szerint az 53 milliárd forintos összeg a hazai gázpiac csaknem egyötödét birtokló cég korábbi tulajdonosához, a Mabofihoz köthető, amely az ukrán üzletember, Dmitro Firtas érdekeltségébe tartozik. A társaság korábban többször vett fel kölcsönt az Emfesztől, ám annak legutolsó tételeit nem fizette vissza.
Góczi István, a gázszolgáltató ügyvezetője a nyomozás tényét megerősítette a lapnak. Szerdán az ukrán Kommerszantnak Dmitro Firtas azt nyilatkozta, hogy szeptember végére újra visszanyerheti tulajdonjogát az Emfesz fölött.
Az Indexen arról lehet olvasni, hogy nem létező cégnek adták el a Balettintézetet. A z intézet vevőjét még azelőtt megnevezte a hatodik kerületi önkormányzat, hogy a cég egyáltalán létrejött volna, állítják az évek óta üresen álló épület megmentéséért kampányoló civilek. Az Andrássy úti egykori Drechsler-palota előtt tartott demonstráción az egyik szervező, Mernyó Ferenc olyan önkormányzati iratokra hivatkozott, amelyek szerint a terézvárosi önkormányzat 1997. szeptember 29-én már ismertette, az épületet az Andrássy 25. Ingatlanfejlesztő és hasznosító Kft.-nek fogják eladni. A civilek által idézett iratok szerint a céget csak ezek után, október elsején alapították, és 9-én jegyezték be. Az önkormányzat ugyanakkor két nappal korábban, már 7-én végleges döntést hozott az eladásról.
A Világgazdaság arról közöl írást, hogy lesújtó látleletet készített az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásáról. A 119 ellenőrzött megye és település mintegy 80 százaléka nem biztosította a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát 2006 és 2009 között. Ezen időszak alatt a települések csaknem nyolc tizede tervezett rövid lejáratú és likvid hitelfelvételből, és mintegy fele hosszú lejáratú hitelfelvételből származó bevételt.
Többen nem mutatták be az önkormányzatuk valós pénzügyi helyzetét, a hiány vagy a többlet összegét, a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait. Kétharmaduk 2006-09 között devizaalapú, változó kamatozású kötvényt bocsátott ki összesen 115,2 milliárd forint értékben. A kötvénykibocsátás az árfolyamváltozás és a változó kamatfeltétel miatt az önkormányzatok számára kockázatot jelent. A legtöbb önkormányzat az uniós források beérkezéséhez nagy reményeket fűz, de az ellenőrzött települések, megyék mindössze 22 százaléka készült fel eredményesen e pénzek igénybevételére és a támogatás felhasználására.
A portfolio.hu-n arról lehet olvasni, hogy a tengerentúlon a legfrissebb statisztikák szerint tavaly 14,3 százalékra emelkedett a szegénységi ráta, tehát az Egyesült Államokban a szegénységi küszöb alatt él a lakosok hetede. A gyermekek esetében még rosszabb a helyzet, hiszen 2009-ben minden ötödik gyerek szegénynek számított. Szakértők szerint a munkanélküliség megugrása vezetett a szegények számának 4 milliós emelkedéséhez, hiszen a háztartások nagyrészt a munkaerőpiacról szerzik a jövedelmüket. Az amerikai Népszámlálási Hivatal szerint viszont a kormányzati mentőcsomag enyhítette a családok terheit a legnehezebb időkben.
A penzcentrum.hu becslése szerint körülbelül minden huszonötödik devizahiteles választotta a japán jenben rendkívül kedvező feltételekkel kínált jelzáloghitel terméket. Bár vannak olyan híresztelések, hogy néhány jenhitelesnek még jól is jött a válság - már leszerződtek, de még nem folyósították a hitelüket -, ám általánosságban az mondható el, hogy az induló havi törlesztő részlethez képest ezek a családok még a frankhiteleseknél is jobban szenvedhetnek.
Hanganyag: Szabó Gergõ