Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a kormányprogramból ismert pontokat igyekezett "kipipálni", a beszéd alatt pedig olyan, korábban bevezetett szófordulatok köszöntek vissza, mint például a nemzeti együttműködés rendszere, míg újdonságként az "utópia" és a "valóság" fogalmak szolgálhattak.
Az utópiákkal való leszámolás gondolata egyébként illeszkedik a miniszterelnök által már eddig is hangoztatott "józan ész" politikájához - fűzte hozzá az elemző, aki szerint a "realitásokkal való szembenézés, a kijózanodás" hangsúlyozása egyfajta "finom hangolást, figyelmeztetést is jelenthet" az eltelt száz naptól csodát váró embereknek.
Szomszéd Orsolya kiemelte: Orbán Viktor vigyázott arra, hogy ne "idegenítsen el egyetlen szavazói csoportot sem az önkormányzati választások előtt". A kormányfő célja továbbra is az, hogy a "változást mutassa fel az előző időszakhoz képest", a későbbi változásokhoz ugyanis elengedhetetlen lesz a társadalmi bizalom és a hitelesség megtartása - mutatott rá a Nézőpont Intézet munkatársa.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője úgy látja, hogy a kormányfői beszéd a legkülönbözőbb attitűdökkel rendelkező szavazók figyelmét is hatékonyan fel tudta kelteni, ugyanakkor retorikai teljesítményként elmaradt Orbán Viktor beszédeinek átlagos színvonalától.
A miniszterelnök értékelőjében "feltűnően sok ismétlés, illetve minden funkciót nélkülöző visszakanyarodás volt, ami törést jelent a korábbi beszédek hagyományos dinamizmusában, közönséget lelkesítő egyszerűségében" - fűzte hozzá.
Filippov Gábor úgy fogalmazott: a miniszterelnök beszédében elismerte, hogy az eddigi "kis dolgok politikája nem hatolt a nemzetgazdasági problémák mélyére".
A Progresszív Intézet munkatársa szerint az "igazán érdekes kérdés" az lesz, hogy a kormány hozzálát-e végre a "választók komoly tömegeinek érdeksérelmével járó nagy dolgok politikájához" is az önkormányzati választások után.