Geopolitikai átrendeződés zajlik, a globális világnak még nincsenek válaszai olyan konfliktusokra, mint amilyet Irán, Észak-Korea, Afganisztán vagy Pakisztán jelent - mondta előadásában Martonyi János. A külügyminiszter szerint a gazdasági válság következtében bizonytalanná vált az unió helyzete is, szükség lehet bizonyos intézményi reformokra.
A miniszterelnök által említett Közép-Európa-politikáról szólva Martonyi János kifejtette: bár fennállt a veszélye, hogy ez a térség szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, az elmúlt időszakot sikerrel vészelte át. Lengyelország a válság idején végig képes volt növekedni, Észtország pedig éppen ekkor teljesítette a maastrichti kritériumokat - emlékeztetett.
Hozzátette: az unió új tagállamainak együttműködése erősödött a közelmúltban. A visegrádi országok közti kapcsolat jelentősége egyre nő, egyesek már az unión belüli "blokkosodástól" tartanak, és ezért kockázatnak tekintik a V4-er - jelentette ki.
Martonyi János hangsúlyozta: Magyarország Közép-Európa-politikáját alapvetően meghatározza a "nemzetpolitikai dimenzió" is, ám ugyanilyen fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer.
Előadása végén a tárcavezető kijelentette: a külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének a javítása. Ezért a jövőben a nagykövetek teljesítményét többi között az alapján mérik, hogy a helyi sajtóban megjelenő, "Magyarországot becsmérlő hírekre" miként reagálnak. Hozzátette: javítani szeretnék a külkapcsolatok szintjén jelentkező egyes területek, többek között a gazdaság- és kultúrpolitikák közti koordinációt is, és szeretnék, ha ebben a nagykövetek játszanák a vezető szerepet. Mint mondta: megvizsgálják, hogy szükség van-e törvénymódosításra ahhoz, hogy ezt a feladatot a külképviseletek vezetői minél hatékonyabban láthassák el.