Mint azt a KBH a föllelhető iratok áttanulmányozása után közölte, Cs. Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. Cs. István ezt követően egészségügyi szabadságon volt, és tartótisztjének állítása szerint a 2009-ben történt leszereléséig nem találkoztak - olvasható a tárca kommunikációs főosztálya által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
"Tény viszont" - mint írták -, hogy 2009 júliusának végén a KBH akkori vezetése elrendelte, hogy a kapcsolattartók keressék meg informátoraikat és a romagyilkosságokkal összefüggő jelenségekről kérdezzék őket. Ennek értelmében kezdeményezte Cs. Istvánnal a találkozót a tartótisztje. Ez meg is történt, de ekkor a jegyzőkönyvek tanúsága szerint érdemi információ nem hangzott el.
Cs. Istvánnak a 100 millió forintos "vérdíj"-ra utaló kijelentését a kapcsolattartó nem ítélte ilyennek - tették hozzá.
A közleményben kitértek arra, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter az előző Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként részt vett a romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati felelősség vizsgálatában, és így általános tapasztalatokat is szerzett a KBH akkori működéséről. "A többi között ezen ismeretei is megalapozták, hogy a tárca átvétele után haladéktalanul leváltotta a KBH korábbi főigazgatóját, és mindkét helyettesét". Ezt követően néhány héten belül további 53 fő került felmentésre, illetve nyugállományba.
A KBH jelenlegi vezetése a honvédelmi miniszter "teljes bizalmát bírva továbbra is minden szükséges intézkedést meghozva segíti az igazságszolgáltatás működését" - zárul a közlemény.