Vészesen közelít Magyarország lakossága a 10 millió főhöz. A lélektani határnak tekinthető számról a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: először 1981-ben regisztráltak fogyást, addig minidg természetes népességnövekedés volt. Abban az évben nagyjából ezer fővel haltak meg többen, mint ahányan születtek..
Spéder Zsolt hozzátette: 1975-ben, a Ratkó-unokák születésekor még 50 ezerrel többen születtek, mint ahányan meghaltak, 2008-ban és 2009-ben nagyjából 30 ezer fő volt a különbség.
Jövő ősszel lesz a népszámlálás Magyarországon, amelytől a népesség precízebb adatait várják a szakemberek. A jelenlegi kalkulációt, azt, hogy hányan halnak meg és születnek egy évben, a 2001-es népszámlálási adatokból vezetik vissza.
A népszámlálás előzetes eredményére 4-5 hónapot várni kell majd, a végleges számok azonban csak 2012 márciusa környékén lesznek meg - hangsúlyozta Spéder Zsolt, aki szerint az adatgyűjtés egyik legnagyobb kérdése, hogy a migrációra mennyire hatott Magyarország 2004-es uniós csatlakozása.
A születésszámot tekintve 1990-től 2004-ig együtt mentek a volt szocialista országok, 1,1-1,3 között volt a teljes termékenységi arányszám. A szakértő szerint 2004 környékén javulás figyelhető meg a gazdasági növekedésnek köszönhetően.
Társadalmi és biológiai kockázat
Ma a huszonéves korosztályban a nők közül sokkal többen vannak azok, akik tanulnak, majd munkába állnak, és csak ez után kezdenek el családot tervezni. Vagyis a 20-as éveik elejéről a közepére vagy végére, illetve a 30-as éveik elejére tolódott ki a gyermekvállalás - mondta Spéder Zsolt.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója kiemelte: ennek az a társadalmi kockázata, hogy egyre rövidebb idő marad a gyermekvállalásra, és nem születik meg a tervezett gyerekszám.
De biológiai kockázatai is vannak, hiszen 35 éves kor után jelentősen csökken a nők termőképessége - tette hozzá Spéder Zsolt.
Hanganyag: Kocsonya Zoltán