A kormány felkérte az érintett tárcákat - a vidékfejlesztésit, a nemzeti fejlesztésit, a honvédelmit, a belügyit, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát -, valamint és a KSH-t, hogy augusztus 30-ig hozzanak létre munkacsoport, amely megvizsgálja a nyilvántartási rendszerek kompatibilitását, szükség szerinti integrálását az új rendszerbe.
A kabinet emellett felkérte Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési és Fazekas Sándor, vidékfejlesztési minisztert, hogy az "országleltár" elkészítéséhez szükséges forrásokat a 2011-es költségvetésbe tervezzék be, illetve, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével legkésőbb 2011. december 31-ig készítsék el az "országleltárt", azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert.
Nagy Anna elmondta azt is, hogy az "oszágleltár" 2012-től működik, a rendszer működtetése és fejlesztése pedig nemzeti fejlesztési miniszter feladat lesz.
Kiemelte még, hogy a kabinet a költségvetési források mellett uniós forrásokban is gondolkozik.
A kormányszóvivő aláhúzta: eddig elmaradt az állami vagyont képező épületek, építmények, létesítmények jogi, műszaki állapotának egységes felmérése, dokumentálása, nyilvántartásba vétele, a földhivatali nyilvántartással való összevetése.
Az előzetes vizsgálatok során kiderült - fűzte hozzá -, hogy a jelenlegi nyilvántartások részben nem naprakészek, nem teljes körűek, nem pontosak, a nyilvántartásban szereplő adatok pedig nem hitelesek.
A kormány jó gazda szeretne lenne, ezért tételesen számba kívánja venni, mije is van az országnak - fogalmazott Nagy Anna.
Az egységes, integrált nemzeti vagyonnyilvántartást, azt, hogy mik a közös vagyontárgyak, nemcsak a kormány, hanem az állampolgárok is nyomon tudják követni - emelte ki azzal, hogy ehhez először fel kell tárni, hogy hol és milyen állapotban vannak a rendelkezésre álló eszközök.
Az "országleltárról" a kormányszóvivő úgy vélekedett: a közvagyon törvényes, mindenekelőtt a nemzet érdekében történő felhasználása nemcsak az ország alapvető gazdasági érdeke, de fontos alappillére a társadalmi igazságérzetnek is. Amíg nem vesszük számba, hogy mink is van, nagyon nehéz tisztán látni, miből lehet gazdálkodni - húzta alá.
Két új tárcaközi bizottság megalakulásáról is beszámolt a kormányszóvivő a kabinet ülése után. Nagy Anna elmondta: a társadalmi felzárkózási és cigányügyi tárcaközi bizottság olyan állandó testület lesz, amely a magyar cigányság felzárkózását kívánja ösztönözni, ennek érdekében összehangolja a kormányzati intézkedéseket.
Hozzátette: feladatai közé tartozik a hosszú távú nemzeti stratégia megalkotása, valamint egy rövidtávú akcióterv kidolgozása. Közölte: a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság célja pedig, hogy a határon túl élő, illetve a világban szétszóródott magyarságot érintő kormányzati döntéseket összehangolja.
Nagy Anna szólt arról is, hogy ezek mellett kiszélesítik az európai koordinációs tárcaközi bizottság hatáskörét is.
A tájékoztatón Robák Ferenc kormánybiztos elmondta, hogy Magyarország felkészült a takarékos, de az országot méltó módon bemutató uniós elnökségre, amelynek során 9 milliárd forintos költségkerettel legalább 200 nemzetközi rendezvénynek adunk otthont, zömében Gödöllőn és Budapesten, de egy-egy programot várhatóan Debrecenben és Balatonfüreden tartanak meg.
Robák Ferenc közölte, hogy év végére elkészül az uniós elnökség honlapja; ehhez Belgium hasonló weboldalának ingyen megkapott szoftverét használják fel.
Hanganyag: Herczeg Zsolt