Nem minősíthetők tömegesnek az elbocsátások a minisztériumoknál, legalábbis ezt mutatja a "madártávlat", az összlétszám vizsgálata. Az érdekképviseletek szerint viszont a leépítések még korántsem értek véget, s az elbocsátásokat etikátlanul, a humánum minimumát is nélkülöző módon intézik a kormányváltozás után kinevezett vezetők. A kabinet számításai szerint mintegy 65 ezer tisztviselő áll a kormány szolgálatában, ez alig kevesebb a köztisztviselők 2008-ban nyilvántartott 67 ezres létszámánál.
A most kialakított nyolc tárcánál pontosan ugyanannyian, 5764-en dolgozhatnak, mint eddig a tizenhárom minisztériumban. Csakhogy a személyi döntéseket "csepegtetik" - árnyalja a képet a szakszervezeti vezető, a tárcáknál a múlt hétig már ötszáznál több embert menesztettek, köztük egyszerű beosztottakat is - sokukat kényszerszabadságra küldve, majd onnét visszarendelve, az új szabályok szerint kéthavi végkielégítéssel, indoklás nélkül.
Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet interjút közöl Bihari Mihály alkotmánybíróval. Szerinte egy-két év alatt kidolgozható az új alaptörvény, hiszen az alkotmányozásnak vannak előzményei. A professzor korábban - 1999 és 2008 között az MSZP jelöltjeként - már részt vett az alkotmányvédő testület munkájában, három évig az AB elnöke volt.
Szerinte az új alaptörvénynek a lakhatás jogáról és a betegjogokról is rendelkeznie kellene. Bihari Mihály szerint rizikót rejtene magában, ha a kormány népszavazásra bocsátaná az új alkotmányt. Hozzátette, nincs alkotmányozási kényszerhelyzet, de mindig lehet jobb alaptörvényt csinálni.
Az alkotmánybíró az interjúban beszél az államhatalmi ágakról, az államfő szerepéről, az eutanáziáról, és az egyetemi autonómiáról is.
Hanganyag: Nagy Tamás