A főpolgármester szerint nincs veszélyben az Alstom kocsikra megszerzett európai uniós támogatás, és Demszky Gábor a Közlekedési Hatósággal ellentétben biztonságosnak tartja a metrószerelvényeket.

A Magyar Nemzet összeállításából kiderül, hogy akár a 600 milliárd forintot is túllépheti a beruházás költségei, és a metrókocsik botránya miatt csak nehezen tartható a Brüsszel által előírt 2015-ös határidő, ez pedigi további problémákat okozhat.

A múlt pénteken a Nemzeti Közlekedési Hatóság visszautasította az Alstom metrókocsik típusengedélyének kiadását. A hivatal azért tagadta meg az engedélyt, mert a fékek hibásan működtek, a járművet irányító szoftver sem dolgozott megfelelően, és a hatóság által kért több dokumentumot sem nyújtotta be a francia cég.

A főpolgármester hivatali idejéhez fűződik a Budapesti Központi Szennyvíztisztitó Telep beruházása is. Az építkezésre 122 milliárd forintot költöttek. A beruházási összeg 65 százaléka európai uniós támogatás volt, míg 20 százaléka állami forrás, 15 százalékot pedig a főváros állt.

A beruházás azonban még nem fejeződött be, további 62 millió euróra van szükség. A projektet 2004-ben kezdték el, a beruházás részeként hét kilométer hosszú szennyvízcsatornát is építettek. Bár a szennyvíztisztító telepet az eredetileg tervezett időpontban átadták, a beruházó a Fővárosi Önkormányzat és az üzemeltető még nem tudott megállapodni a szerződés módosításának bizonyos kérdéseiről. Például a beruházás kivitelezője szerződésmódosításokkal legalább ötven százalékos díjemelést akar elérni. A vita rendezéséig a tisztítóművet úgynevezett kényszerüzemeltetéssel működtetik.

Vizsgálatok garmadája

Több fővárosi cég működése miatt is vizsgálat indult. A BKV-nál a rendőrség még tavaly áprilisban indított nyomozást, amikor a nyomozók kihallgatták a közlekedési vállalat humánpolitikai igazgatóját, Szalainé Szilágyi Eleonórát. Ellene azután indult vizsgálat, hogy a Magyar Nemzet megírta: Szalainét annak ellenére, hogy 2008 márciusában a prémiumokkal együtt százmillió forint végkielégítést kapott, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég továbbfoglalkoztatta.

A BKV 2009. július 27-én mondott fel az egykori humánpolitikai igazgatónak. Ezután több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott, a cég pedig elkezdte átnézni bérezési és jutalmazási rendszerét, és átvizsgált minden, 2007. januártól kifizetett végkielégítést.

Szalainé ellen különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt indult eljárás. Majd ezt követően a BKV volt vezérigazgatóját, Antal Attilát is meggyanúsították a rendőrök ugyan ezen bűncselekmény elkövetésével.

A BKV-üggyel összefüggésben vették őrizetbe a volt főpolgármester-helyettest is, közvetlenül azután, hogy megszűnt a mentelmi joga. Hagyó Miklós azóta is börtönben van, de a rendőrség eljárást indított az egykori kommunikációs igazgató, Lelovics Ottó, valamint Hagyó Miklós szóvivője, Horváth Éva ellen is, és a főpolgármester tanácsadója, Mesterházy Ernő ellen is vizsgálat folyik. Ennek az ügynek összesen 18 gyanúsítottja van, és három szálon göngyölítik fel a közlekedési vállalat ügyeit a gazdasági nyomozók.

Nincs vége a sornak

A BKV-n kívül más fővárosi cégnél is vizsgálódnak. A Népszabadság arról számolt be, hogy a Budapesti Gyógyfürdők és Hévizei Zrt. ellen is eljárás indult három ügyben. A nyomozók tavaly november óta vizsgálódnak vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A feljelentés szerint a Rác fürdő felújításával és a mellette épülő szálloda építésével a fővárosi önkormányzatot vagyoni hátrány érte. Nyomoznak a fürdőben felszerelt beléptető rendszer miatt is, hűtlen kezelés gyanújával, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

Nemrég pedig újabb eljárás indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt egy országgyűlési képviselő feljelentése után. Itt azt vizsgálják a rendőrök, hogy a fürdő és egy gazdasági társaság között létrejött szerződés hátrányosan érinti-e a fővárost.

A lista tovább folytatható.

A Fővárosi Közterület-fenntartónál indult nyomozásnak már gyanúsítottja is van: Bielek Péter vezérigazgatót hallgatták ki a pusztazámori hulladéklerakó miatt.

A rendőrség még június elején indított nyomozást a Főkert Zrt.-nél is hűtlen kezelés gyanúja miatt. Vizsgálják a fővárosi céggel kapcsolatban álló gazdasági társaságokat is.

A rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt bűntetőeljárást indított a Főtáv vezérigazgatója ellen is. Kovács Lajost a nyomozók a székházból állították elő és vitték be kihallgatásra, majd meggyanúsították.