Egy, a Népszabadságban olvasható akadémiai kutatás eredményei szerint nyelveket beszélő és a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat 2025-ben a mai középiskolások és egyetemisták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni. Az egyetemisták nem szeretnék, ha Magyarország kedvelt bevándorlási célpont lenne, azt viszont mindenki valószínűnek tartja, hogy a hazai lélekszám nyolcmillióra csökken 2025-re. A középiskolások 79 százaléka szeretne családot, 18 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben, és mindössze 3 százalék utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát.
A középiskolások nagyon fontosnak tartják a nyelvtanulást. A többség az angolt favorizálja, de a németet is sokan választják. Nem túl jó képet fest, hogy a középiskolások alig 39 százaléka szeretne Magyarországon élni, 31 százaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön telepedne le. Az elvágyódók kétharmada az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg hatoduk az unión kívül élne. Az egyetemisták körében végzett hasonló felmérés szerint a hallgatók 61 százaléka szeretne Magyarországon élni, 19 százalék még nem döntött, 20 százalék gondolja úgy, hogy külföldön akar letelepedni.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy közbeszerzés nélkül kért több tíz milliós tanácsokat a nemzeti vagyonkezelő. Éppen a kormányváltásig szólt a kormányzati megbízásokkal az előző ciklusban kistafírozott IFUA tanácsadó cég megbízási szerződése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél, ahol a cég közbeszerzés nélkül jutott több tízmillió forintos nagyságrendű megrendeléshez. A nyílt közbeszerzés elmaradását a vagyonkezelő biztonsági okokkal magyarázza. Az IFUA mesés szakértői tarifáért dolgozhatott a fővárosnak és a szocialista irányítású Angyalföldnek is. Annak ellenére, hogy a mai napig nincs pontos leltár a nemzeti vagyonról, a nyilvántartási rendszerek és zárómérlegek értékelésére nem kevesebb mint 39,7 millió forintért rendelt meg szolgáltatásokat az MSZP-SZDSZ-kormányok idején igencsak foglalkoztatott IFUA tanácsadó cégtől a Magyar Nemzeti Vgyonkezelő Zrt. A szerződés - amely közbeszerzés nélkül köttetett éppen a kormányváltás időpontjáig - átlagosan havi tízmillió forintnyi megbízást jelentett az IFUA-nak.
A Napi Gazdaság arról közöl cikket, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak járó támogatást nem a legrosszabb helyzetben lévő testületek kapják, hanem azok, amelyek jól tudnak pályázni. A napilap cikke szerint papíron az önkormányzatok kétharmada képtelen az önálló működésre. A támogatáshoz kapcsolódó pályázati követelményrendszert a költségvetési törvény tartalmazza, ami ez évről évre szigorúbb. A rendszer visszásságát jól mutatja Mezőkövesd példája: a város több éve mindig kért és kapott is támogatást, ugyanakkor az idén megkezdte a Zsóry fürdő 1,2 milliárd forintos felújítását, amely összegből nagyjából 650 millió forint saját forrás. Arról nincs szó, hogy a város ekkora összeget el tudott volna különíteni, az önrészt kötvénykibocsátásból teremtette elő. A cikk szerint a korábbi évekhez képest igen alacsony összeget tett ki az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak nyújtott támogatás. A költségvetési keret 10,15 milliárd forint, az első ütemben mindössze 4,1 milliárd forintot kapott összesen 467 önkormányzat. Tavaly az első ütemben mintegy 700 önkormányzat jutott több mint 8,5 milliárd forinthoz.
A Világgazdaságban arról lehet olvasni, hogy az élelmiszer-forgalmazókkal való egyeztetés nélkül fogadta el a kormány a másodlagos élelmiszer-vizsgálatról szóló rendeletet, amely mindössze 15 napos átmenet után a múlt héten lépett hatályba. A lapnak nyilatkozó kereskedelmi cégek kiemelték: a bejelentési kötelezettség indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet jelent, különösen a kisebb forgalmazók számára. Azt is aggályosnak tartják, hogy az élelmiszerek egyéb adatai mellett a beszerzési árat is az illetékes hatóság tudomására kell hozni. Az eddigi szúrópróbaszerű ellenőrzések helyett a bejelentések alapján kockázat szerinti vizsgálatot lehetővé tevő rendszertől azt várja el a kormány, hogy sikerül kiszorítani a piacról az elmúlt évek élelmiszerbotrányaiból ismert silány minőségű importtermékeket, ám az is kérdéses, az ezért részben felelős illegális raktárak kiszűrésében segítséget jelent-e.